Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
Bács fainé Hévízi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége 131 legjobb munkatársa, aki még akkor is tartott nekünk előadásokat, amikor már a zsidókkal barátkozni is veszélyes volt, zsidó tagjainkat támogatta, segélyezte. O [mármint Mezgár] volt a munkások atyja városunkban, így is neveztük, s egyedül neki volt köszönhető, hogy a munkásság a fasiszta és zsidóellenes szervezetektől teljesen távol tartotta magát.” — nyilatkozták a fehérvári munkások.56 „A vádlottat 1923-óta ismerem Székesfehérvárról [...] Tudom azt, hogy a vádlott volt a munkásszervezetek vezetője [...] munkásérzelmű ember volt és az ő tekintélye alatt a munkáság megmozdulhatott [...] határozottan ellenezte a faji gyűlöletet és hangoztatta, hogy az embert erkölcsi tartalom szerint kell megítélni. Az általa vezetett munkásszervezetekből nyilasok nem kerültek ki. Bőrgyárban, festőiparban a béremelés érdekében sztrájkokat szervezett és ezek a sztrájkok sikerrel is jártak. Családi pódékot a helyi munkások egy évvel előbb kaptak, mint országos viszonylatban a többi munkások. Az ő közbenjárására az órabéres munkások karácsonyi segélyként egyhavi illetményt kaptak [...] Tudomásom van arról, hogy a vádlott intette a munkásokat, hogy ne vegyenek részt a nyilas mozgalomban.” — vallotta Skriba Lajos, akkor székesfehérvári polgármester-helyettes.57 Egyik napról a másikra tűnt el a plébános, úgy, hogy a plébánián szolgáló testvérhúga sem ismerte távozási szándékát. Egyedül Shvoy Lajos megyéspüspök tudott arról, hogy külföldre menekült, egy szál ruhában, minden igazolvány nélkül, egyik napról a másikra.58 Mezgár 1948. 56 BFL., VTT.5.C 9448/50 sz. 161. p. (Az 1948. november 17-i, Markt) utcai tárgyalás jegyzőkönyve.) 57 BFL., VII.5.e 9448/50 sz. 81. p. (A székesfehérvári dolgozók nyilatkozata.) Ugyanezt erősítette meg ifj. Klemencsics Antal, Kozó Gyula, Nárdai József, Rivnyák János, Kovács István. 58 „Mezgár Lajos plébános, aki a kommunista üldözés áldozata volt saját hazájában, aki Magyarországon a papi szemináriumban töltött be fontos feladatot és a keresztény munkásmozgalom vezetésében részt vett, de a katolikus munkások között tanúsított energikus magatartása következtében sajátos célpontja volt a kommunista vezetésnek; Hogy kikerülje az elfogatását, saját öltözékében, igazolványokat sem hozva magával, menekült ki. A 3 év során, melyet a mi társaságunkban töltött, teljes erővel törekedett a nyelvünk [portugál] megtanulására. Jámborsága és sorsába való beletörődése mindenkinek épülésére szolgált. Belenyugvással fogadta el, hogy kinevezzék a katonai kórház káplánjának.” — Olvasható a Porto Alegre város Szent Péter plébániája története (Tombo Sao Pedro) 54. oldalán. Életrajza szerint emigrációját követően 1949-ben Ausztriában, mint káplán Frenkenburgban szolgált, majd 1949-1951 között Olaszországban a Róma melletti latiumi San Pastore Villában élt, 1951-1955 között Argentínába, Lobos helyégbe helyezik. 1955. december 19- tól Brazíliában a Szent Péter Plébánián Emilio Lottermann plébános mellett 3 évig szolgált, majd a katonai kórházba került, ahol 8 évig káplán az ún. Kristály-hegyen. Az aranymiséjét is itt ünnepelhette. Ezután az elaggottak és tehetetlen betegek menhelyén (Asilo Padre Cacique) káplánkodik. Mezgár-életrajz, Brazília. Mindezt megerősítette P. Ruben Neis, az érsekség főtitkára aláírásával 1970. május 29-én Porto Alegrc-ben Mezgár Lajosról készült megemlékezés is. „[Mezgár Lajos] sokat szenvedett papként, először saját hazájában, a második világháború által megviselt országban. Mindig mélyen átérezte menekült honfitársai problémáit. Külföldön vasakarattal törekedett apostolkodni szóban és írásban. Ugyanakkor érezte a nyelvi nehézségek akadályát is. Az utolsó 20 évben a szóbeli apostolkodást a szenvedés vállalásával kellett helyettesítenie. Fél négykor volt a
