Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
Bácsfainé Hévízi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége 129 „zsidó lapnak” bélyegezték újságját, és olvasóközönsége emiatt pártolt át az Új Fehérvár című laphoz. A vád tárgya Mezgár hét újságcikke volt, melyek az Új Fehérvár hasábjain jelentek meg 1937-ben és egy 16 oldalas brosúra, melyet a vádirat és a Budafok Népe napilap könyvnek titulált.51 A legsúlyosabb vádat az antiszemitizmus jelentette. Valójában Mezgár gondolataiban, az 1895-ben megalakuló Katolikus Néppárt és Prohászka szemlélete tükröződik. A kapitalista gründolásba főként a zsidó és a német etnikum kapcsolódott be, míg a magyar arisztokrácia a földtulajdonban, az agrárgazdaságban kereste boldogulását, s ebben Mezgár azt látta, hogy a magyar paraszt és munkás számára a társadalmi felemelkedés (mobilizáció) lehetősége nem adatott meg. Munkásokat vezetett a hivatásszervezetben, s azt tapasztalta, hogy mind többen csatlakoztak a nyilasokhoz, akik „megoldást” kínáltak. Amikor a vitatott 16 oldalas tanulmányát írta, a náci Németország gazdasági eredményei még a nyugati demokráciákat is elismerésre és alkudozásra késztette, s mindenütt felerősödtek a szélsőjobboldali szervezetek, nálunk a nyilas mozgalom. A zsidóellenesség nem egyszer tettlegességre, fajgyűlöletbe fordult, a társadalomban felerősödtek az agresszív megoldások hívei. Mezgár számos írásában támadta a nyilas mozgalmat, a totalitárius rendszereket és az erőszakot. Nem lehet számára kétséges, hogy a zsidók elleni erőszakos fellépés helytelen út: „A zsidókérdés megoldásában legelső tényező az erkölcsi erő. Rossz úton jár az, aki fizikai erőszakoskodásokkal kezdi a kérdés bolygatását. [...] A zsidóval nem tudja felvenni a versenyt a magukról megfeledkezett keresztények erkölcstelensége, hanem csak a hitből és lelkiismeretből élők fokozott, természet- feletti becsületessége!”52 Megkeresésére Berényi István főorvos igazolja, hogy 1944. május 15. és 1945. március 15. között feleségével együtt — származásuk ellenére — támogatást kapott, Schaar Bemát állatorvos egész családját támogatta stb. Fehér Istvánná zsidó származása ellenére az egyházközségben dolgozott, aki szerint Mezgár „a többi üldözöttet is segítette és emiatt a csendőrséggel konfliktusa támadt, [...] bíztatta az üldözötteket, hogy a sárga csillag viselése ellenére is csak tovább járjanak a templomba. A szentmise után az üldözöttekért imát mondott.53 51 Ezen cikkek a következők: Szellemidézés (1937. július 16.); Fájó ügy (1937. augusztus 8.); Kereszténység (1937. szeptember 23.); Akkor meg akkor (1937. október 6.); így meg úgy (1937.); Megnyílt (1937. október 2.); Kedves leányom (1937. október 4.); Kapitalista hölgy (1937. december 15.), valamint: MEZGÁR LAJOS: Zsidókérdés. Székesfehérvár, 1938. 52 BFL., VII.5.C 9448/50 sz. 16. p. 53 BFL., VII.5.e 9448/50 sz. 83. p. Mezgárhoz a perhez becsatolás céljából eljuttatott levelében írja: „Esetleges elmenetelem esetére 4 kiskorú gyermekem erkölcsi támogatását magára vállalta. Sőt, a Budafokra helyezett deportálásra kiszemelt zsidókat is, kik áttérésük által az egyház kebelébe tartoztak, állandóan felkereste, támogatta, értük elhurcolásuk napján hangos imával megemlékezett.” Uo. 200. p.
