Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
122 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) fogadóórákat tartottak a városháza egyik régi egyleti helyiségében. A külügyminisztérium kérésére begyűjtötték a lakosságtól az elhurcolt személyek adatait. Közben az ősi budafoki egyházi népszokás szerint május hatodikán következett a határjárás, földszentelés. Újraindították a fiatalok összefogására a cserkészetet, megszerveződtek a leány- és fiúkongregációk, leány- és asszonycsoportok, ifjúsági délutánok. Leányok részére varrótanfolyam indult. Nagy Ferenc hitoktató az egyházközségi cserkészcsapat parancsnoka 1945 júliusában. Az érettebbek az öregcserkészekhez álltak be. Szeptember 16-án ünnepélyesen fogadalmat tett a felsővárosi Szent Erzsébet és a Dobó Katica cserkészcsapat, majd ezt műsoros est követte a katolikus otthonban. „A cserkészet az egyetlen egyesület, amelyik működhetik a MADISZ-on kívül. Rengeteg fiú iratkozik be! Mi is a MADISZ? Tanárok ellen, papok ellen beszélnek. Istentelenséget tárgyalnak. Mi izgatunk? 22-én például a program: 3 órakor Oltáregylet, 5 órakor KIÉ.” -írja Mezgár. ” Májusban és júliusban a Szociális Missziótársulat egy-egy tagja vezetésével 4-5 hölgy' végezte el az irodai munkát: Megkezdték a hívek összeírását és az egyházközségi kartoték felállítását. A hitoktatás megindult az elemi iskolákban. Egy középfokú iskolában ugyan az igazgató betiltotta az imádkozást, de a gyerekek reagálása miatt e rendelkezést vissza kellett vonni. Mezgár megkezdi a Híveimnek című időszakos értesítőjének a kiadását. Kezdeményezésére a három budafoki egyházközség Központi Tanácsot (KT) alakított a belvárosi egyházközség 12, a kelenvölgyi 6 és a felsővárosi 6 delegált tagjával. Elhatározták, hogy egységesen kezelik a közös adózás révén befolyt összegeket, s közösen döntenek a fennmaradó ösz- szeg rendeltetéséről. Az 1945. november 9-i püspöki levél meghatározta a Központi Tanács összeállítását: 24 választott tagja közül a belvárosi egyházközség ad 12-t, a Felsőváros és Kelenvölgy 6-6 képviselőt. Ezt egészíti ki 8 kinevezett fő. Tagjai az egyházközségi plébánosok, lelkészek, világi elnök, a kegyuraság képviselője, a női és a férfi egyesületek (mint az Oltáregylet, cserkészet, a KIOE, a Mária kongregáció, a Rózsafüzér Társulat, a Jézus Szíve Társulat képviselői) lehetnek. 1946. január 13-án, a KT első ülésén megállapították az, ún. „közös ügyeket”: ezek a szegénygondozás, az egyházi adózás, a felsővárosi templomépítés, a kelenvölgyi plébánia házának építése, a papok, hitoktatók, közös kántor fizetésének megállapítása, az Actio Catholica működtetése, az egyházmegyei szükségletek biztosítása (templom- és kultúrházépítés), az új mozgalmak indítása. A KT elhatározta az egyházközségi szakosztályok felállítását. A hitbuzgalmi szakosztály a körmeneteket, lelkigyakorlatokat, vallásos előadásokat, zarándoklatokat — általában a hitéletet szervezte, vezetője Gátszegi István volt. A kulturális szakosztály (vezette Kolumbán Virgil 37 37 Budafok —belváros Historia Domus-a.
