Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében
92 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) Keszthely vallási viszonyai a török korban Keszthely katolikus jellegének meghatározásánál nehezebb feladat azonban választ adni arra a nyilvánvalóan felmerülő kérdésre, hogy a tóparti városban miért nem tudott gyökeret ereszteni a reformáció. A kérdésfelvetés azért is indokolt, tekintve, hogy a hódoltságban ill. annak peremvidékén fekvő, többségében katolikus — de legalábbis jelentős katolikus lakosságú — mezővárosokban (Gyöngyös, Szeged, Kecskemét) az egyházi intézmények ill. világi papság nagyszámú jelenléte jelölhető meg a hitelvek megmaradásának döntő okaként.23 Keszthely esetében azonban a ferencesek 1548 körüli távozása ill. a rend 1723. évi visszatelepülése között a városban nem működött egyházi intézmény, leszámítva természetesen a település egyetlen plébániáját.24 Keszthely végvárváros lakóinak lelki gondozása a feladatát egyedül ellátó plébánosra hárult, aki a polgárvárosban élő híveknek is rendelkezésére állt, tekintve, minthogy a két ikertelepülés továbbra is egyetlen plébániához tartozott. Bizonyosnak látszik ugyanakkor, hogy a keszthelyi plébánia a hívek nagy száma ill. a kecsegtető javadalomviszonyok miatt huzamosan nem maradt betöltetlen, ami a nyomasztó paphiány ismeretében elismerésre késztető eredmény. Káplán hiányában a lelkipásztor munkáját egyedül az iskolamester segíthette, aki minden valószínűség szerint a plébániai iskolát irányította. Utóbbi tisztség betöltésének rendszerességét illetően mindazonáltal kételyek merülhetnek fel, tekintve hogy a 17. századból mindössze két ludimagister működése igazolható.25 Egyikük működését egyébiránt maguk a keszthelyiek szabták rövidre azzal, hogy meggyilkolták kegyvesztetté lett iskolamesterüket.26 A veszprémi egyházmegyében az obszerváns ferencesek sümegi megtelepedése (1652) előtt közel egy évszázadig nem működött szerzetesrend sem.27 Következésképp a Ferenc-rendiek lelkipásztori tevékenységének csak az évszázad második felében lett célállomása a település. A Balaton-parti városban csak rendszertelenül, inkább csak átutazóként felbukkanó és rövid ideig időző ferences vagy pálos testvér hatása sem lehetett számottevő.28 Az elmondottak így áttételesen éppen a plébánia hivatal ill. az azt viselő lelkipásztor működésének jelentőségére világítanak rá, bizonyságául annak, hogy a város egyetlen plébánosa eleget tudott tenni a tisztségével és személyével szemben támasztott elvárásoknak. Keszthely végvár- és polgárváros ill. a környező települések sajátos vallási viszonyait illetően a település birtokosainak felekezeti hovatartozása bizonyult meghatározónak. A Balaton-parti várost 1600-ig kizárólagosan birtokló MOLNÁR Antal: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Bp., 2004. (továbbiakban: Molnár, 2004.) 107. p. 24 P.TAkAcS-PFEIFFER,2001. 185. p. 25 MOL. P 235. 18. cs. No. 1908. 26 MOL. MKA. E 41. (= Litterae ad cameram exaratae.) 64. cs. 1676. No. 350. 27 Molnár, 1998.79. p. 28 Molnár, 1998. 85. p.
