Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Egyházi önállóság kérdése Örményországban: az 506-os és az 555-ös dwini zsinatok tanításai és Khalkédón
Az 506-os és az 555-ös dwini zsinatok tanításai és Khalkédón 45 albán katholikosznak címzett levele.40 E dokumentumban Abas könnyen azonosítható Abas Bart’awac’i püspökkel, akit titulusa nélkül, első helyen említett meg II. János katholikosz második levelében.41 A dokumentumok első csoportjának hitelességét sohasem tudták igazán igazolni, jóllehet a mechitarista történész Vardan Hac’uni, kutatásaiban annak lehetőségét vetette fel, hogy e forrásokba utólagosan beszúrásokat helyeztek bele.42 Mindenesetre ezek források összefüggő csoportot alkotnak, amelyek többnyire mentesek mindenféle ellentmondásoktól. Kronológiájukat valamint topográfiájukat más görög és pehlevi (közép—perzsa) nyelvű források nagyjából is megerősítették, így nincs semmilyen olyan indok, amely ebben az esetben kétkedésekre adhatna okot.43 Miközben egy szempontra nem figyeltek még. Ezért ebben az esetben néhány szükséges pontosításra kell felhívni a figyelmet. Határozott különbség mutatkozik meg a dokumentumok között, amelyek két jól elkülöníthető csoportból tevődnek össze. Az első csoport néhány közvedenül a nevezett zsinatokhoz kapcsolódó hivatalos zsinati aktákból tevődik össze. A második csoport pedig számos kevésbé fajsúlyos és tekintélyes mondanivalójú, dogmatikai tárgyú levélből áll össze. A Levelek Könyve című forrásgyűjteményben fellelhető tizenegy dokumentum közül egyedül négy olyan kútfő van, amelyet esedeg hivatalosnak lehet minősíteni. így az 506—os zsinatra vonatkozóan hivatalosnak tekinthető I. Babgén katholikosz első levele, amelyet I. Kawadh (488—497, 499—531) Szászánida király uralkodásának tizennyolcadik esztendejére datálnak (506), továbbá egy olyan zsinatra hivatkozik, amely az előbb említett évben Dwin városában ült össze.44 Az 555—ös zsinatra vonatkozóan pedig három, voltaképp az előzőnél csekélyebb fontosságú dokumentum van: az első II. Nersés katholikosz Konstantinápoly főségét, és előrébb valóságát korholó levele,45 * második az úgy nevezett Egyesülési Eskü (Klasz- szikus örmény nyelven: Uxt miabanut’eari),4<> végül a harmadik, II. Nersés katholikosz Grigor Mardpetakanc’i és Grigor Arcrunik’ örmény püspököknek írt levele, amelyben az egyházfő kérte, hogy egyházmegyéjükben teljesítsék a zsinat végzéseit, és döntéseit.47 II. Nersés katholikosznak, a zsinaton vele társ—elnöklő Mersapuh taröni püspöknek tulajdonított húsz kánon, azonban nem kapcsolódik az előbbi négy dokumentumhoz. Ezek 40 41 42 4.3 44 45 46 Anec’I, 1893. 275. p. GlRK’ Tlt’OC’, 1901. 81 p.; KalankatwacX 1983. 119, 342-343. p. HAC’UNI, V.: Karewor xndirner Hayoc’ ekelecwoy patmutenén. Venetik, 1927. (Az örmény egyháztörténet fontos kérdései.) 358-363., 369—370., 376-378., 386., 389-416. p.; MESROP, 1957. 94-95.; ÖRMANEAN, 1993. 64. p.; SARKISSIAN, 1975. 17. p. Garsoian, 1996. 109. p. GIRK’TLT’OC*, 1901. 41-47. p.; ANEC’I, 1893. 273.; Garjtte, 1952. 109. p. GIRK’TLT’OC*, 1901. 70. p. Girk’T’LT’OC’, 1901. 71. p. GlRK’TLT’OC’, 1901. 76-77. p.; GARSOIAN, 1996. 102, 104. p. 47
