Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

Közép-Phrygia montanizmusa

31

lő mozgalom, ahogy Carl Andresen jellemezte, vagy restaurááós kísérlet, miként Kurt Aland minősítette azt.”161

(III.8.3.) Az időlegesen a Birodalom keresztény gyülekezeteinek hitbéli egységét is veszélyeztető montanista mozgalom a Kr. u. 2. század keresztény egyházának válságát tükrözte. Ez az egyházon belüli válság azonban a fejlődés szükségszerű velejárója, vagy más megfogalmazással élve: a növekedés válsága volt.162

Köszönetnyilvánítás

Jelen munkát kutatási beszámolónak szántam, ebben a formában egy hamarosan megjelenő hosszabb tanulmány alapvetése, így részben az ott kifejtésre kerülő témák és kérdések összefoglalásának is tekinthető. Az anyag összegyűjtését svájci, illetve németországi kutatóútjaim során végeztem — 2003 és 2005 között. Baseli, ill. lipcsei kutatóútjaimat a HEKS [Hilfswerk der Evangelischen Kirchen — Schweiz], valamint a GAW [Gustav-Adolf-Werk e.V. - Diasporawerk der Evangelischen Kirche in Deutschland] kuratóriumaitól több ízben is elnyert ösztöndíjaim tették lehetővé. A lehetőségért, hogy ezen az úton igénybe vehettem az ottani könyvtárakat, mindenekelőtt Andreas Hess lelkész úrnak, a HEKS keleteurópai referensének, valamint Hans Schmidt lelkész úrnak, a GAW főtitkárának tartozom köszönettel. Ugyancsak köszönettel tartozom Jürgen von Ungem-Sternberg profesz- szor úrnak, a baseli Ókortörténeti tanszék (Seminar für Alte Geschichte. Universität Basel) vezetőjének, aki mindenkor készséggel bocsátotta rendelkezésemre az intézet gazdagon felszerelt könyvtárát. Az itt röviden kifejtésre kerülő téma alapvetését az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2004 februárjában tartott egyik habilitációs előadásom képezte. A lehetőségért, hogy késznek mutatkozott arra, hogy hivatalos formában is megvizsgálja addigi tanári és kutatói tevékenységemet, ebben a formában is szeretném kifejezni hálás köszönetemet az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek. Oktatói közül név szerint is megemlíteném itt Csepregi Zoltán, Cserháti Sándor és Reuss András professzor urakat, Jutta Hausmann professzor asszonyt, valamint Bódi Emesét, akik habilitációs eljárásom opponensei, illetve résztvevői voltak, s akik e méltán nagy hírű intézmény oktatóihoz illő magatartást tanúsítottak védésem során. Mindezekért különös köszönettel tartozom Fabiny Tibornak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professor emeritusának, valamint Sarkady Jánosnak, az ELTE BTK és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara (KRE BTK) professor emeritusának, akik hallgatói nemzedékek sorától megtapasztalt szeretetteljes érdeklődésük mellett, megannyi más módon is támogattak munkámban. Isten áldását kérve életükre és munkájukra, valamennyiükre hálatelt szívvel gondolok. (A Szerző)

Strobe!, „Das heilige Land der Montanisten“ (1980), 294 sk. (A kiemelések tőlem: Sz. G.) — Th. Baumeister Strobeltöl hivatkozott munkája: Montanismus und Gnostizismus. Die Frage der Identität und Akkomodation des Christentums im 2. Jahrhundert, TThZ 87 (1978), 44-60; 1. itt küln. 59 sk. Mindezekhez újabban 1. még W. H. C. Freud korábban már többször is hivatkozott tanulmányát: „Montanism”, BJRL 70,3 (1988), 25-34.

Jelen Kutatási beszámoló lezárása idején (2006 kora tavaszán) hozzávetőlegesen így látom a montanista mozgalom komplex, és látszólagos egyszerűsége ellenére helyenként meglehetősen bonyolult témakörét. Számos részlet persze még finomodni fog, s néhány megállapítást talán felül kell bírálnom. Minderre hamarosan sor kerül. Várakozásaim szerint az anyag végleges lezárására szánt (ez év nyarára, majd őszére tervezett svájci, illetve németországi) kutatóútjaim után.