Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A református gyülekezet első száz éve Sárospatakon

A református gyüleke2et első száz éve Sárospatakon

59

másik szülő más felekezethez tartozott.41 Ezek szerint még a szentségnek tekintett keresztséget is kiszolgáltatták a jezsuiták a szülők áttérítése nélkül.

Ez a toleráns magatartás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Sárospatak életét a jezsuita térítés nem bolygatta fel. A felekezetek egymás közötti békéje egészen 1671-ig megmaradt, bár 1666-ban Báthory Zsófia megvonta a lelkészektől és a tanároktól, valamint a Kollégiumtól a hagyományosan járó, sőt egyes volt földesurak végrendeleteiben is meghatározott urasági támogatást. Ugyanezt tette valamennyi Rákóczi-birtokon. Emiatt az uralkodóig mentek panaszok,42 de egy-egy helység lakóit nem fordította egymással szembe.

A hatás a zömében református felső-magyarországi köznemességnél mutatkozott: elfordult Báthory Zsófia fiától, I. Rákóczi Ferenctől, aki pedig vezérszerepre tört az ellenzéki főnemesek éppen akkortájt Wesselényi Ferenc nádor irányításával zajló mozgalmában. Emiatt az ügy miatt kellett az egyházi jövedelmeket — Patakon tartott tárgyalás eredményeként — visszaadni, és az időközben elmaradtakért nagt' összegű készpénzt letenni.43 Tízezer kardot kötött így Rákóczi, állították a köznemességre utalóan a kortársak, a mozgalom kimenetele azonban nem volt szerencsés: elfojtása után Báthory Zsófia 400 000 forintot fizetett a kincstárnak fia büntetlenségéért. Mindez Patakot közvedenül annyiban érintette, hogy a Kamarának fizetett pénzre ráadásul Rákócziéknak őrséget kellett minden várukba, — így még 1670 legvégén ide is — befogadniuk 44 Közvetve hatott Sárospatakon, de az országban mindenütt a Wesselényi-féle mozgalom, majd a felső-magyarországi nemeseknek abból kinőtt vagy arra következő felkelése ürügyén induló uralkodói önkény, illetve ezzel a torz abszolutizmussal szembeforduló, mind szélesebb körű politikai elégedetlenség.

A térítő ellenreformáció a császári őrség akciói következtében vált erőszakos ellenreformációvá Patakon. Elfoglalták a reformátusok templomát. Ezután változott meg Báthory Zsófia magatartása is.45 Az egyik ide helyezett császári parancsnok kezdte, aki 1671. április 12-én, „délesti órán”, amikor a gyülekezet a templomból jött ki, a főprédikátort, a Kollégium rektorát, egyik tanárát és a főbírót magához hívatta azzal, hogy adják át a templomot. Bezáratta a belsőváros kapuit, közben pedig összeszedette a kollégiumi diákok fegyvereit. Nemleges válaszuk után az elöljárók egy

41 Matricula. II. 10. p.

42 A Tisxáninneni Református Egyházkerület Levél tára, Sárospatak, (továbbiakban: TtREL.) A TI. 135. sas.

43 A megállapodás szövege: TtREL A. II. 5. 146. sz.

44 Pro annuis. 64. p.

45 Az események bővebb leírása a forrásokkal: PÉTER KATALIN: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon. Az értelmiség Magyarországon a 16-17. században. Szcrk.: ZOMBORI ISTVÁN. Szeged, 1988. 103-117. p. (Ld. jelen folyóiratszámunkban is. — A S^erk.)