Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon

34 Egyháztörténet! Szemle VII/2 (2006) látni. A patakiak csak azt tudták, hogy Rüdiger Starhemberg tokaji kapi­tány az itteni őrség és a város világi, valamint egyházi vezetői között hó­napok óta fennálló ellentétet zárt vele le. Az ellentét a templom és az iskola miatt 1671. április 12-én kezdődött, amikor „délesti órán” a gyüle­kezet a templomból jött ki. Az egyik tiszt bezáratta a belső városnegyed kapuit, hogy ne tudjanak hazamenni, illetve kívülről ne kapjanak támoga­tást. A főprédikátort, az iskola igazgatóját és egyik tanárát, valamint a városi főbírót pedig fogságba vetette. Mindaddig nem engedte ki őket, míg a katonaság — a kollégiumban szobáról szobára haladva — a diákok fegyvereit össze nem szedte.15 Úgy látszik, a diákok várható ellenállását jó előre meg akarták hiúsítani, de aztán egy ideig valószínűleg nem történt ebben az ügyben semmi. Egy másik parancsnok június 17-én hívatta újra az egyházi és világi elöljárókat. Előbb a prédikátoroktól kérte a templo­mot, és helyette más templom építésére ígért telket meg anyagot. Az ő nemleges válaszuk után következett a főbíró és a tanács. Nekik azt is elmondta, hogy a templomra akkor is szüksége volna, ha katolikusoktól kellene elvennie, mert a vár körüli negyed katonai megerősítése nélküle leheteden. A parancsszerű kérést a világi elöljárók is megtagadták, jóllehet a parancsnok azt állította, nem szándékozik a templomot katolikus kézre adni.16 Néhány héttel később következett a fordulat: 1671. augusztus 5-én délelőtt 11 -kor Starhemberg „megvitatta” a templomot. Az eredményes ostrom után tiltakoztatott Báthory Zsófia. Másnap a katonaság elfoglalta a kollégiumot is. Közben a gyülekezet lehetőséget kapott arra, hogy a temp­lomi felszereléseket kimenekítse. Ez azonban csak részben sikerült, mert az urasági emberek sok mindent felhordtak a várba.17 A kollégiumot még ugyanebben az 1671-i évben megkapták a jezsui­ták. A Pro annuis szerint a távol levő fejedelmi család parancsára történt. A templomot viszont egyelőre valóban nem adták át. Vágtak azonban rajta észak—déli irányban két kaput, és — miután a városmagot körülvevő falat megerősítették — itt lett az erődítménnyé alakított vár körüli terület egyetlen kijárata. Ekkor már kérte a pataki elöljáróság a templom ostroma előtt ígért telket új istentiszteleti hely építésére.18 Úgy látszik, nem kapták azonban meg, mert jóval később, 1687-ben, Csáky István kassai főkapi­tánnyal újra tárgyaltak az ügyről.19 Az 1671. augusztus 5-én elfoglalt református templomban tehát egy időre megszűnt a vallásgyakorlat. Jó fél évvel később azonban a császári őrség átadta a katolikusoknak. A jezsuiták 1672 húsvétján, április 17-én 15 Prot.Sárospatak. 2. 64. p. 16 Matricula. 234. p. 17 Prot.Sárospatak. 3. 444—445. p. lH Matricula. 234. p. 19 Prot.Sárospatak. 450. p.

Next

/
Thumbnails
Contents