Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon 31 első szakasza idején előbb Tarcali Pál, majd Sajószentpéteri János volt az esperes. Református egyházi részről tehát ők tájékoztatnak. Ugyancsak református egyházi jellegű a sárospataki kollégium iskolai anyakönyvként kezdett kötete.4 Mire azonban a szóban forgó időszakhoz értek, a diákok névsorain kívül fontos eseményekről és a jövedelmekről is tettek bejegyzéseket. Utolsó helyre került, de a többieknél nem kevésbé lényeges felvilágosításokkal szolgál Sárospatak tanácsának jegyzőkönyve.5 Aló. század második fele óta fennmaradt kötetei kezdettől tartalmaznak az ingatlan- forgalommal kapcsolatos tételek mellett különböző eseményekről szóló feljegyzéseket. A Rákócziak 1616-tal indult földesuraságától ezek az utóbbiak feltűnően sűrűsödnek. A felsorolt iratok forráskritikáját illetően éppen a jezsuiták sárospataki megjelenésével kapcsolatban lehet bizonyos eredményekhez jutni. Minthogy valamennyi tartalmaz róluk szóló bejegyzéseket, egymás ellenőrzését segítik. Az derült ki, hogy — jóllehet igen eltérő érdekeltségű emberektől származnak — a tényekről szólva nincsenek közöttük ellentmondások. Részint logikusan kiegészítik egymást, részint egybehangzóak. Még az időpontokban sincsenek eltérések. Más a helyzet természetesen a tények értékelésénél. Nem szorul magyarázatra: a jezsuiták szempontjából örvendetes események a református egyháziak számára ellenszenvesek, nemegyszer döbbenetét keltők. Mivel pedig Patak reformátusok igazgatása alatt állt, a városi feljegyzések szemlélete az esperesek és az iskola nézőpontjával rokon. Már itt fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, amiről alább valamivel részletesebben lesz szó: a reformátusok részéről kezdetben tulajdonképpen tárgyilagos értesítések hangneme nem a jezsuiták tevékenysége miatt, hanem a császári katonaság 1671 utáni erőszakossága nyomán vált dühössé. A források ítéleteiben érzékelhető eltérés, illetve a reformátusok hangulatváltozása éppen úgy az iratok hitele mellett tanúskodik, ahogyan ezt teszi a különböző szempontú leírások egybehangzása, illetve egymást kiegészítő mivoltuk. Az összességükben szavahihető forrásokat e megfigyelés alapján egyenként is hitelesnek tekintem. Nem egy esetben ellentmondanak ugyan a történeti feldolgozásokban olvasható adatoknak, erre azonban — főként terjedelmi okokból — nem térek ki. Az események legelejéről csak a katolikus feljegyzés tájékoztat. Eszerint Patakon már a jezsuiták megjelenése előtt is volt katolikus vallásgyakorlat. A plébános feladatát a sátoraljaújhelyi pálosok közül itt élő 4 Matricula illustrissimae scholae Sáros Patachiensis. — Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, (továbbiakban: Matricula.) 5 Protocollum judicis primarii et senatus oppidi Sáros Nagy Patak. 1-3. — Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, (továbbiakban: Prot.Sárospatak.)
