Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Comenius magyarországi elképzeléseiről. A Sermo secretus és a Genus felicitas

Comenius magyarországi elképzeléseiről

25

lett a regalisták, tehát a fejedelem tetszéséből hívottak mellett az általa kinevezett tisztviselők és tanácsurak, valamint a szász-, a székely- és a magyar törvényhatóságok képviselői alkotják az országgyűlést. Az utóbbiak közvetve választással jutnak ugyan be, mert helyi választott tisztségük alapján szokták őket küldeni, mivel azonban a fejedelem jelöli ki a meghívott, illetve mellőzött testületeket, a választásnak nagyon alárendelt szerepe van a megjelenésükben. Az erdélyi uralkodók gyakorlatilag szabadon alakították a diéták összetételét.

A fejedelmek éltek is ezzel a lehetőséggel. A 17. század során mind szűkebbre vonták az országgyűlési tárgyaláson résztvevők körét. Katalógusok hiányában hosszabb adatsorokat lehetetlen összeállítani, két helyzetkép egybevetése azonban világosan erre a tendenciára utal.23 1615 májusában hatvanketten tanácskoztak az országgyűlésen, 1624 júliusában viszont csak harminckét résztvevője volt a diétának. Az első esetben tizennégyen voltak közvetve választottak, a másodikban nyolc a hasonló módon bekerültek száma. Eszerint a két időpont között jelentősen kevesebben lettek a meghívottak, az arányok azonban nem változtak. 1615- ben is, 1624-ben is körülbelül kétharmados többséget képviseltek azok, akiknek a jelenlétében a választás semmilyen módon nem játszott szerepet.

Az így kialakított országgyűlések döntéseit nyilvánvalóan könnyű volt befolyásolni. Még ilyen körülmények között is ismerjük azonban a szavazás irányításának egészen elképesztő eseteit. I. Rákóczi György idejében jegyeztek fel — például — egyet. Hűtlenség címén fej- és jószágvesztésre szóló ítéletet akart hozatni Zólyomi Dávid ellen, aki pedig fejedelemségre jutását annak idején a legaktívabban támogatta. A szavazás megejtése előtt az ügy ellenzékét egyszerűen hazaküldte.24

A politikában korlátlanul érvényesülő 17. századi fejedelmi hatalom megfelelője a gazdaságban és a társadalomban a senki által nem fenyegetett fejedelmi földbirtok monopólium. Ez igen röviden jellemezhető, az érvényesülése mégis érdekesen bonyolult.

Kialakulása a 17. század fordulójától követhető. Erdély uralkodó osztályát ekkor 350^100 nemesi család alkotta.25 Birtokviszonyaikra a rendkívül erős felaprózottság volt jellemző. A falvak nagy része több birtokos tulajdonában oszlott meg. Világos következménye ennek: a famíliák óriási többsége, körülbelül 80%-a nem volt önálló birtokos.

Mindössze 15% körül volt azoknak a családoknak az aránya, amelyek

23 Az 1615-ös nagyszombati és az 1624-es bécsi békét garantáló országgyűlési tagok névsorai: Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen, 1526—1690. Bearb.: GOOSS, RODERICK. Wien, 1911. (továbbiakban: GOOSS, 1911.) 454-456., 608-609. p.

24 SZALÁRDI JÁNOS: Siralmas magyar krónika. Kiadta: SZAKÁLY FERENC. Bp., 1980. 134. p.

25 A számítások alapja: JAKÓ ZSIGMOND: Adatok a dézsma fejcdelcmségkori adminisztrációjához. Kolozsvár, 1945.