Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta
Péter Katalin tanulmányai Drabik Miklós, a Iehotkai próféta* D rabik Miklós első nyilvános ténykedése az lett volna, hogy — úgy, mint Sámuel Dávidot, vagy Nátán próféta Salamont — királyságra emelje I. Rákóczi Györgyöt. Éjszakai látomásban kapott isteni parancsot: keresse fel a fejedelmet és kenje őt királlyá. A szent olajat Rákóczi táborában találja elrejtve.1 Drabik el is indult. Nehéz szívvel, mert nem lévén bejáratos a fejedelemhez, tartott tőle, hogy még csak kihallgatást sem lesz könnyű kapnia. A nagy feladat pedig éppenséggel elrémítette. Aggodalmai azonban alaptalanoknak bizonyultak, mert a parancsot végül is nem kellett teljesítenie. Bejutott ugyan nagy nehezen Rákóczi színe elé, de az olajat sehol nem találták. így dolgavégezetlenül, megszégyenülten, a nem várt fordulattól döbbenten hagyta el a szakolcai tábort. Nem tudjuk, mi késztette Rákóczi Györgyöt arra, hogy az olajat kerestesse. Valóban engedte volna magát, vagy esetleg, ahogy a történet leírása erre utal, a fiát királlyá kenni? Vagy talán csak szabadulni akart az erőszakos prófétától? Az időrabló vita helyett választotta a meggyőzés leghatásosabb eszközét? Ha nem találják a látomásban megígért olajat, Drabik kénytelen az isteni akarat hangoztatásától elállni. És be kell látniuk a prófétai szándék esztelenségét a saját környezetéhez tartozóknak is, akik közül nem kevesen fogadták Drabikot örvendezve. Az erdélyi fejedelem magyar királyságát óhajtva szorgalmazták a próféta közvetítette isteni parancs teljesítését. Nemrég maga Rákóczi is a magyar trón megszerzésének szándékával indult a Habsburg királyt uraló országrészben hadjáratra, de rendkívül merészen kombináló politikusnak kellett lennie, ha a Drabik sugallta ötletet a magáévá teszi. Mert igaz ugyan, hogy a felkenetésnek közjogi következményei nem lehettek, mégis veszélyes kihívás lett volna éppen 1645 nyarán. Alighanem könnyelműség. Szent korona - szent kenet A fejedelem Morvaországból visszafordultában, a III. Ferdinánd ellen vezetett hadjárat lezárása után fogadta Drabikot. Másfél esztendővel ezelőtt úgy indult támadásra, hogy a Habsburg-ház trónfosztásával nemzeti királyt választó portugálokat és katalánokat állította példaként. A magyar- országi Habsburg uralkodó távoli rokonaival szemben lefolyt mozgalmakra emlékeztetve szólított fegyverbe a magyar nemzeti királyság megszervezéséért. Most azonban, mikor Szakolcán a bebocsátást kierőszakoló Megjelent: Világosság 1977. 1. s7.. 36-41. p. A látomások leírása többször is megjelent: Lux in tenebris, [Amsterdam], 1657.; História revelationum... Amsterdam, 1659.; Luxe tenebris... I^ej'dcn, 1665.
