Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra

174

Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006)

A történettudomány gyakorlatilag teljesen megfeledkezett a keresztény feminizmus tevékenységéről időszakunkban, pedig a nők az 1919. tavaszi választások érdekében óriási szervezőmunkát fejtettek ki. A frissen választójogot nyert leányok és asszonyok általában vallásos érzületűek lévén természetes bázisul kínálkoztak a keresztény pártoknak. Ezért választási megnyerésük és megszervezésük nagy fontossággal bírt, de ez nem a püspököktől, még csak nem is a keresztényszocialista párttól, hanem a keresztény feminista szervezetektől indult ki. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a keresztény feministák régóta készültek erre a szerepre, a forradalom idején már kidolgozott programmal rendelkeztek: „Az időt fel kell használnunk arra, hogy megérjünk állampolgári jogaink gyakorlására, sőt annyira tért nyerjünk, és vezető szerephez jussunk, hogy mikor ismét előkerül a kérdés [a nők választójoga], mi legyünk megoldásánál az irányadó elemek.”104

A Szociális Missziótársulat volt az, amely ezt a munkát elindította és elsősorban koordinálta. A szervezetet Farkas Edith alapította 1908-ban, mint hivatásos szociális munkások egyházi és társadalmi szervezetét. Mi volt a szervezet célja? A Társulat hivatalos ismertetője szerint: „A társulat célja a katholikus szociális munkát bármely téren hivatásos és kiképzett társulati tagok által ellátni. [...] A Missziótársulat a szociális munkások önkéntes hadserege, a kath. egyesületek mellé hivatásos, szakképzett és szorosan szervezett testületet akar állítani, hogy a szociális munka folytonosságát biztosítsa s hogy oly teendők elvégzéséről is gondoskodjék, amelyekhez mások — egyéb elfoglaltság vagy szakképzettség hiánya miatt — nem jutnak kellő mértékben.” Ezt a célt próbálta szolgálni intézmények fenntartásával, előadások és tanfolyamok szervezésével, könyvtárak alapításával, kiadványok terjesztésével.105 A társaságnak saját lapja is volt Keresztény Nő, majd Magyar Nő címen, melynek 1918 őszén megjelenő havi melléklete, a Szociális Útmutató témánk szempontjából nagy jelentőségre tett szert. Bár a Társulat alapszabálya értelmében politikai tevékenységet nem fejthetett ki — csak az egyes egyesületekben, pártokban vagy mozgalmakban működő egyes tagjai106 —, azonban 1918-1919 telén mégis nagyon komoly agitációt folytatott a keresztény pártok - természetesen elsősorban a Keresztényszociális Párt - érdekében. A Társulat kimondta, hogy nem pártpolitikai alapon, hanem keresztény politikai alapon áll, ezért addig, míg egységes keresztény koncentrációs párt nem alakul, a Keresztényszociális Párthoz csatlakozik.107

Szociális Útmutató, 1918. szeptember (In: PPL. 5100/1918. sz.)

A Szociális Missziótársulat rövid ismertetése. Bp., 1917. (In: SzfvPL. Prohászka-gyűjtemény. Szociális Missziótársulat iratai.) 5-6., 42-43. p.

A szociális testvérek társaságának szabályzata (In: SzfvPL. Prohászka-gyűjtemény. Szociális Misz- sziótársulat iratai.)

Szociális Útmutató, 1918. november (In: KFL. 1.1.a Diversa 6044/1918. sz.)