Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra
A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra 169 hogy a vallásukat komolyan vevő emberek a Szociáldemokrata Pártot nem, a Polgári Radikális Pártot pedig már csak annál inkább sem választották, mert az nem is indult a választásokon. Arra vannak katolikus forrásaink, hogy ahol a Keresztényszociális Párt nem bírt kizárólagos támogatottsággal, ott a Földműves vagy a Kisgazda Pártot is támogatták a katolikus papok, de protestáns lelkészekre vonatkozóan nincsenek ilyen adataink. Mindenképpen meg kell jegyeznünk azonban, hogy furcsamód voltak olyan papok és lelkészek, akik beléptek, vagy legalábbis együttműködtek a Szociáldemokrata Párttal. Már a forradalom előtt is volt református lelkész tagja a pártnak,64 utána pedig Persián kormánybiztos szerint a katolikus papok nagy számban léptek be ebbe.65 Valójában ez így nem volt igaz, ha felmerült is ez a lehetőség helyenként, az adott lelkipásztor azt mindig valamilyen külső tényező hatására tette, mint például az abai református lelkész, aki a falu békéje miatt vállalta el a helyi szociáldemokrata párt- szervezet elnökségét,66 vagy a kaposvári káplán, aki úgy gondolta, hogy ha nem sikerül megakadályoznia, hogy a helyi keresztényszocialista egyesület belépjen a Szociáldemokrata Pártba, akkor ő is követni fogja őket — ami ellen persze Rótt püspök határozottan tiltakozott.67 Hasonló esemény történt Fáber Adolffal, a diósgyőri plébánossal is. Ott — a szociáldemokraták egyik fellegvárában — a szociáldemokrata szakszervezet olyan támadásoknak tette ki a keresztényszocialista szakszervezetbe tartozó munkásokat, hogy félő volt, hogy munkájukat is elveszítik. Ezért felkérték a plébánost, hogy nevükben jelentse be, hogy csatlakoznak a szociáldemokrata szak- szervezethez, ha a vallást valóban magánügynek tekintik és megszűntetik az egyház- és vallásellenes támadásaikat. Fáber ezt meg is tette és még az Alkotmány is közölte levelét. Ezt azonban sokan félreértették és úgy értelmezték, hogy ő is belépett a Szociáldemokrata Pártba. Fáber Szmrecsányi Lajos egri érsek számonkérésére győzött magyarázkodni és jóhiszeműségét bizonygatni, melynek eredményeképpen az érsek elállt a szigorú egyházi büntetéstől és penitenciaként csak azt szabta ki rá, hogy írjon egy tanulmányt „a vallás magánügy” témáról, elgondolkodásképpen, hogy mit is értenek ez alatt a szociáldemokraták...68 Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a vidéki szociáldemokraták nem voltak mindenhol vallás- és egyházellenesek, például Túrán a kötelező vallásoktatás fenntartása mellett tartottak gyűlést,69 Tápiógyörgyén pedig mély vallásosságról tettek tanúbizonyságot.70 64 CSOHÁNY, 1983. 106. p. Politikai Intézet Levéltára (továbbiakban: PIL.) 704. f. 12. őe. 125. p. “ RL. A/lb 207. dob. 229/1919. sz. 67 VÉL. AD 6292/1918. sz. Egri Főegyházmegyei Levéltár (továbbiakban: EFL.) Pers. Faber Adolphi 6201/1918. sz., 6381/1918. sz .’.Alkotmány, 1918. november 13. 11. p. 69 Esztergom, 1919. február 9. 3. p. Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (továbbiakban: VPL.) Priv. Balázs Ladislai 847/1919. sz.
