Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra
A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra 167 társasági demokrata pártot” használja rá —, hanem egy „evangélikus egyházunkat megérteni tudó” pártot. Szerinte a Magyar Evangélikus Lelkészek Egyesületének kellene a párt programját kidolgozni, melynek pontjai közé egyházi szempontból elégséges, ha felveszik az 1848. évi XX. te. végrehajtását és azzal kapcsolatban az egyházi és iskolai szükségletek állami fedezetével a szekularizációt. Kirchner úgy gondolkodott, hogy mivel vannak tisztán evangélikus és református választókerületek, onnan néhány képviselőjük bejuthatna az alkotmányozó nemzetgyűlésbe, ahol védhetnék és hangoztathatnák érdekeiket.55 A kezdeményezés azonban visszhang nélkül maradt. Református oldalról is felmerült egy ilyen ödet Sebestyén Jenő budapesti teológiatanár tollából. O hollandiai külügyi missziója folyamán szerezett tapasztalatai alapján arra a felismerésre jutott, hogy egy külön hit- vallásosan református politikai pártot kellene létrehozni, mivel ha a magyar kálvinizmus továbbra is ilyen passzivitásban marad, elszalasztja a kedvező történelmi pillanatot, mikor új jegecesedési pontokra van szükség, és a jövőben semmi súlyuk és jelentőségük nem lesz a nemzet életében. Szerinte már most meg kell szervezni a pártot, ha még tömegek nem is csatlakoznak hozzá, hogy ezzel már megszerezzék a református politika számára „a magyar politika fórumán azt a házhelyet, ahol idővel a mi speciálisan kálvinista stílusú politikánk palotáját majd felépíthetjük.”56 A felvetés hatására nagy sajtóvita indult meg a kérdésről. Vass Vince a Dunántúli Protestáns luip hasábjain alapvetően helyeselte az ötletet két okból is, mivel Magyarországnak a szervezett protestantizmus egyrészt külpolitikai súlyt adna a protestáns nagyhatalmak előtt, másrészt pedig a hazai belpolitikának is tartalmat kölcsönözne, de a szervezeti kereteket másképp tartotta célravezetőnek, mint Sebestyén. Jónak látta volna a szervezkedést egy valóban felekezetek felett álló keresztény szociális párt keretein belül, de úgy gondolta, hogy ez ma még ilyen formában kivitelezhetetlen. Ezért egy keresztény szociális szervezet azonnali megteremtésében látta a megoldást, mely keresztény sajtót, irodalmat, propagandát teremtve mint nem politikai párt is hathatósan felemelhetné szavát a társadalmi és szociális törvények megalkotásánál. Vass még a magot is megtalálta ehhez a nagy szervezethez, szerinte a forradalmi reformmozgalom, az Országos Református Tanács lenne alkalmas ennek megszervezésére.57 A lap következő számában hasonlóképen folytatja gondolatmenetét, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a szervezkedésnek felekezetek felett álló kereszténynek kell lennie, nem pedig kimondottan reformátusnak, hisz „politikai fellépésünkkel éppen azt akarjuk feltüntetni, hogy a keresztyénség több, mint egyház. [...] Még csak az van hátra, hogy nem nagyon mély és Evangélikus 1 Mp, 1918. december 28. 1. p. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1919. február 1. 25-26. p. Dunántúli Protestáns luip, 1919. február 8. 42-43. p.
