Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből
Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből 135 Az 1744-es adófizetői nyilvántartásban már hárman szerepelnek:3 Illovszky Sámuel, Illovszky Jakab, valamint Szatmári János, Polatsek Márton és Lemmel Ábrahám boltosok, Márk és Dávid József. A zsidók ez idő tájt főleg kocsma illetve szeszfőzdék bérlésével foglalkoztak. 1767-1768- ban Mária Terézia rendeletére összeírták az ország zsidóságát,4 s ekkor Diósgyőrben újból csak egy családot találtak: Mojses Leblkiét. 1773-ból még mindig csak egy zsidó család volt itt, melynek feje Abraham Lime volt.5 E családban a családfő szövettel, fűszerrel, sajttal, vajjal kereskedett. Nagy meglepetésemre, először örömömre, később valamelyest bánatomra, Mezőcsáton az egyik anyakönyvi irat hátulján találtam egy kézzel készült feljegyzést: „137 évf január 20 882” — az előlapon az 1881-ben születettek névsora volt olvasható.6 Lehet, hogy ez évtől jegyezték fel a születéseket, másra ez a dátum elméletileg nem vonatkozhat, s ekkor már — 1744-ben — élt itt egy zsidó család. Bár igaz, hogy a „137. évf.” lehet még valamiféle iktatási szám is, mivel e hitközségnek saját levéltára volt, de mindenképpen azt jelenti, hogy erről a korról már rendelkezünk valamiféle írásos dokumentummal. Bár a 18. század közepén hitközségről még semmiképpen sem beszélhetünk. Az 1847-es összeíráskor már 53 fő zsidó élt Diósgyőrben.7 A gyülekezetnek volt ugyan imaháza már ekkor is, de önálló hitközséggé csak 1870-ben szerveződött.8 Az egykori hitközségi ingatlanok, az imaház, az iskolával együtt az egykori Szabó Dezső utca keleti oldalán, annak az egykori Rákóczi utcával történő találkozásánál helyezkedtek el. Ekkor már e közösségnek is van Chewra Kadisha-ja, azaz temetkezési szentegylete.9 Ezt követően építik fel az imaház mellett a lelkészi lakást és az iskolát, mely 1879 körül készül el. Az e területen élő zsidók már a hitközség megalakulását megelőzően, és azt követően is, mindig orthodoxok voltak. Az állami iskola 1922-es megépítése után a felekezeti iskolát megszüntették, az első világháború alatt ideiglenes községi iskola működött. Az anyakönyveknek köszönhetően e dátum környékéről már ismerünk néhány személyt, akik jelentős szerepet töltöttek be a gyülekezet életében. A hitközség élén kezdettől fogva az elnök vagy alelnök állt.10 A gyülekezet vallási életét a rabbi és a kántor irányította, akiknek munkáját az anyakönyvvezető segítette — de olyan is volt, hogy ezt a három funkciót egy személy töltötte be. BALOGH SÁNDOR: Diósgyőr kereskedelme. Miskolc, 1991. (Kézirat.) 1. p. 4 Uo. 5 Uo. Barna, 1993.367. p. Balázs JÓZSEF: Egyházak és iskolák Diósgyőrben. Miskolc, 1998. (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez, 3.) (továbbiakban: BALÁZS, 1998.) 8 Uo. 9 Uo. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (továbbiakban: B.-A.-Z.m.Lt.), Miskolc 1/1945. sz.
