Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén 115 sok támogatására kell fordítani.22 A kinevezést gróf Eszterházy Ferenc, udvari kancellár23 hitelesítette. Csatolták a jelölt által bemutatott tanúsítványokat is; Bajzáth egyetemi végzettségét igazoló 1776-os iratot Nagyszombatból, amelyet Nagy István esztergomi kanonok, a teológiai tanszék vezetője,24 és Vizer Adám hermeneutikai professzor, a tanszék dékánja25 látott el kézjegyével; illetve az új püspök törvényes származásáról, a birtokolt papi rendfokozatokról, Bányai László, az esztergomi érsekség hivatali székének helyettes generálisa26 által kiállított okiratot. Ezek másolatát Szabó András, Keresztelő Szent Jánosról nevezett budai prépost, apostoli protonotarius27 készítette 1777. február 21-én. Az így összeállt anyagot elküldték a pápai államtitkárságra, majd az ügyben dönteni hivatott Konzisztoriális Kongregációhoz.28 A jegyzőkönyv törzsanyagát a tanúvallomások képezik. A Bajzáth József személyét érintő kérdőpontokat nem vizsgálom részletesen, mivel nem ez a célom. A két tanú nagyon kedvezően nyilatkozik a jelöltről, mindenben alkalmasnak tartják a püspöki méltóságra. Jelleme, gondolkodása és erkölcse tökéletesen megfelel a trienti főpapi ideálnak, a püspökökkel szemben támasztott követelményeknek. Véleményük szerint felszentelését semmi sem gátolja. A jelölt személyére vonatkozó válaszok után következnek az egyházmegye állapotáról szóló vallomások. Az egyházmegye egyéb térségeit nem vizsgálják behatóan, főként a püspöki székvárosra koncentrálnak. Munkám témája a veszprémi püspökség 1777. évi állapota, ezért közlöm az egyes kérdőpontokat, a rájuk adott feleletekkel együtt: 1. kérdőpont: Tudja-e a tanú, mely tartományban fekszik a veszprémi püspöki székváros, ismeri-e fekvését, állapotát és kiterjedését, hány hármat számlál és mennyi keresztény lakúk ott, kinek a birtokát képezi a város; honnan tudja mindezt? Megerősíti ezeket Bajzáth 1777. március 17-én Bernáth Györgyhöz írt levele, melyben szintén 4-4 ezer forintnyi kötelezettséget említ. Vö. VANYÓ TIHAMÉR: A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról, 1611-1786. Bp., 1986. (továbbiakban: VANYÓ, 1986.) 301. p. Mária Terézia rendelete alapján a főpapoknak jövedelmük 20 %-át a várerődítési és várépítési alapba kell fizetniük; ld. DÓKA KLÁRA: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Bp., 1997. (továbbiakban: DÓKA, 1997.) 19. p. Élt 1715—1785. 1762-től haláláig királyi udvari kancellár; vö. MARKÓ LÁSZLÓ: A magyar állam főméltóságai. Bp., 2000. 310. p. 1767-től esztergomi kanonok, nem sokkal ezután kezd tanítani a nagyszombad egyetemen. Meghalt 1804-ben; ld. KOLLÁNYI, 1900. 378-379. p. Élt 1743—1803. Pécsi kanonok, teológiaprofesszor; vö. BERECZ ÁGNES: A janzenizmus hatása Magyarországon Ráday Gedeon könyvtárának teológiai állománya tükrében. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 10. Szerk.: PETRÖCZI ÉVA. Bp., 2002. 131. p. Élt 1711—1772.1769-től haláláig az esztergomi káptalan helynöke; ld. KOLLÁNYI, 1900. 357—358. p. Élt 1738-1819.1777-ben lesz Szent Jánosról nevezett budai prépost; vö. KOLLÁNYI, 1900.385-386. p. GALLA, 1942-1945. 156. p. 28
