Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)
Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota 61 ekkor is a megfelelő papi utánpótlás biztosítása jelenti. Szüksége is lenne kellő számú klerikusra a katolikus egyháznak, olyanokra, akik támaszt nyújthatnának a mindenüket elvesztő, bizalmatlan, kiábrándult és a lelkileg teljesen meggyötört, tűrőképessége határára került lakosság részére. Nem kis feladat nehezedik tehát a magyar katolikus egyház soron következő érsekeinek a vállára, a vázolt nyomorúságos állapotból kell ismét működőképessé tenniük egyházmegyéjüket. Ezen, a Széchenyi és Kollonich által megkezdett, folyamatok részletes és hiteles módon tárulnak majd elénk a többi, hasonló okokból felvett jegyzőkönyvek sorozatos feldolgozása s összevetése után. A további jegyzőkönyvek elemzése képet ad majd számunkra arról, hogy a „számtalan egyéni tragédia ellenére a lakosság”20 hogyan éli túl a háború okozta mély nyomokat, a rájuk nehezedő megpróbáltatásokon hogyan lesznek úrrá, hogyan népesül be ismét Esztergom városa, gazdasága hogyan indul ismét virágzásnak, és végül hogyan lesz majd újból az ország egyházi és szellemi központja. Nem utolsó sorban pedig arra is választ kaphatunk, hogy mindezen eredmények elérése érdekében egy-egy érsek milyen áldozatokat hozott. 20 KRISTÓ Gyula - Barta János - Gergely JENÓ: Magyarország története előidőktől 2000-ig. Bp., 2002. 313. p.
