Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)
58 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) szesen annyi adalékkal, hogy Kollonich a pozsonyi ferences rendházat is megjelöli, Szentiványi pedig még nagyszombati hitbuzgalmi egyesületekről (congregationes) is tudomással bír. Az egyházmegye nagyságáról és a környező településekről, a tizenegyedik kérdésben, annyit tudunk meg, hogy az esztergomi főegyházmegye igen nagy területen fekszik, ennélfogva kiterjedését nehéz pontosan meghatározni. Maholányi 40 magyar mérföldben határozza meg a főegyházmegye nagyságát, Várady csak annyit mond, hogy három megyére terjed ki és 30 mérföldnél nagyobb, míg Palugyay szerint 20 mérföld hosszú és 15 mérföld széles az egyházmegye területe, mindez a sujfraganeusú nélkül. A nagyobb városok Maholányinál: Esztergom, Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Pozsonyszentgyörgy, Bazin, Modor, a hét bányaváros, valamint több szabad királyi- és mezőváros. Várady Pozsonynál hozzáteszi, hogy jelenleg ez az ország fővárosa (metropolis Hungáriáé), és mint fontosabb városokat említi még meg Trencsént és Szakokat. Széchenyi idejében a főegyházmegyét 8-11 megyenagyságúnak vélik a tanúk, ugyanennyi szabad királyi várossal. A tizenkettedik kérdésnél, amely a városban működő szemináriumokra, azok hallgatói számára vonatkozik, a teljesen kimerítő választ csak úgy kapjuk meg, ha a tanúk válaszait egymással kiegészítjük. A Collegium rubrorumot, amely az óbudai prépostság jövedelméből létesült (ex redditibus praepositurae veteris Budae), mindhárman megemlítik. Ide Maholányi szerint 80 növendék jár, Palugyay szerint csak 30, Várady nem tud pontos számot, mindössze annyit, hogy az itt tanulók a jezsuita tamplomban szolgálnak szállásért és ellátásért cserébe. Ezen kívül Maholányi a nagyszombati káptalani kollégiumot említi még, ahol 12 klerikus tanul, akik a káptalanban is tevékenykednek. Várady a Rubrorumon kívül a Szelepchényi érsek által 50 ezer forintos tőkével (melynek kamat évi háromezer forint) alapított szemináriumról értesült. A szemináriumban tanulók számát nem ismeri pontosan, mindenesetre sok növendékről tud. A harmadik az ősi szeminárium, 13-14 diákkal, akik a főszékesegyházban szolgálnak. Palugyay a nemesi kollégiumot említi még, amely kollégiumnak, mint már tudjuk, a pisetum jövedelemből ötezer forint jár, ezen kívül pedig további két papi szemináriuma van a városnak, a már említett Collegium rubrorum, és a 20 diákkal működő Stephaneum, ahol bölcseleti és teológiai tudományokat oktatnak (perficiant studia philosophica, et theologica). Széchenyi processusában ehhez képest három tanintézményről esik szó: a jelenleg Nagyszombatban működő esztergomi káptalani iskoláról (seminarium capituli Strigoniensis), ahol 30 diák tanul, és ahol a szegényeket és a nemeseket külön oktatják. Valamint egy, a jezsuiták által fenntartott szemináriumról, és Szelepchényi szemináriumáról (seminarium nuper fundatum ab ultimo domino archiepiscopo) tesznek említést a beidézett tanúk.
