Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 47 Azt láthatjuk tehát, hogy a katolikus és protestáns reformnemzedék gondolkodásában olyan lényeges jellemvonásként jelentkezett a felekezeti meghatározottság, hogy kijelenthetjük, ez volt a közép-európai összefogásra irányuló elképzeléseikben a legfontosabb tényező. Az estleges politikai és gazdasági szempontoknál is nagyobb szerepet kapott ez terveikben, hiszen a közép-európai politikai és gazdasági helyzet adott volt mindkettő számára, azonban abból kiindulva egészen ellentétes irányban kötöttek ki. Végül egy érdekes jelenséget kell megemlítenünk: a két világháború között mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztályban a Duna-völgyi összefogásról rengeteg különböző terv született, azonban sehol sem találkozunk az egész kontinenst átfogó Európai Egyesült Államok gondolatával. Egyedül korszakunk legelején és legvégén jelenik meg ez az eszme, Giesswein Sándor 1920 körüli írásaiban és 1946-ban, Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész jövőt idéző gondolataiban: „Európa népeiben minnél inkább válik a közös érdek bizonyossággá, annál gyorsabban közeledik szociális kérdéseinek megoldását biztosító nagy államszervezet: az Európai Egyesült Államok felé.”188 . p. SASS KÁLMÁN: Új világ küszöbén. Érmihályfalva, 1946. 8.
