Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 41 De ugyanezt halljuk a fanö-i (1934) és amsterdami (1939) konferenciákról is: „Miután sikerült megtalálni azt az atmoszférát, amelyben százszázalékos súllyal vethettük fel a revízió gondolatát, minden telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy a delegátusok szimpátiáját a magyarság számára megnyerjük.”173 Vagy: „A románok hazug propagandáját mindenütt, ahova csak eljutottunk, ellensúlyoztuk az igazság elmondásával. A románok hamis népességi térképekkel árasztották el a svájciakat és a magyar földbirtokeloszlásról gúnylapokat osztogattak. Mi a tévesen informáltakat meggyőztük az igazságról és a vezetőségen keresztül megszüntettük a további káros propagandát.”174 Hasonlóan gondolkodtak a legfelsőbb egyházi vezetésben is, Ravasz László így nyilatkozott az 1928-as prágai ökumenikus világkonferenciáról: „Nemzeti szempontból a távolmaradás olyan csatavesztéssel érne fel, amelynek korrigálására újbóli alkalom nem tudom, mikor kínálkozik megint számunkra.”175 Ezt az ellentmondást a nagy nemzetközi és a kisebb regionális konferenciák hangvételében nem csak a kettő jellegbeli különbségéből kell levezetnünk, bár az természetes, hogy egy néhány tucat résztvevős, családias hangulatú megbeszélésen jobban kinyílnak az emberek egymás előtt. De ebben azt is látnunk kell, hogy a Keresztény Diákok Világszövetségének regionális találkozóira az amúgy is a szomszéd népekkel való megbékülést hirdető MEKDSZ küldte ki fiataljait, míg a nagy nemzetközi konferenciákra a református és az evangélikus egyház vezetése delegálta a résztvevőket a kormánnyal közösen adva az anyagi támogatást ehhez, így érthető, ha a hivatalos magyar revíziós álláspont propagálását várták el tőlük. Kitekintés - egyházi tervezetek a II. világháború utáni középeurópai helyzetről 1943-ban — készülve a világháború utáni nemzetközi rendezésre — a genfi Világegyháztanács az egyes országok ökumenikus bizottságait tanulmányi konferenciák rendezésére kérte fel „Mg egyház^ és a nemzetközi rend” témában, hogy megismerjék a különböző népek kereszténységének elképzeléseit a jövőről, majd pedig összevetve ezeket a világ közvéleménye elé tárják.176 Magyarországon is kijelöltek egy ökumenikus bizottságot a kérdés megvitatására és a vélemény kidolgozására, azonban ez csak részben tudott összeülni, így végül is Ravasz László püspök teljesítette a munkát Uo. 4690/1934. Uo. B. Kiss Júlia jelentése az amsterdami konferenciáról (1939. augusztus 9.) MRZSL. 2.f. II. 14.d. 2575/1928. MRZSL. 2.f. II. 29.d. Az Egyházak Világtanácsa című irat; NÉMETH ISTVÁN: Európai tervek, 1300-1945. Bp., 2001. 543. p.
