Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 37 kát, tudják, hogy mindkét ország keresztyén diáksága felelős egymás jobb megismeréséért. Szívesen ajánlják fel szolgálataikat ebben az irányban.”153 Előfordult, hogy még a Duna-völgyi politikai összefogás gondolata is felmerült. Az 1933-as rezeki konferencián a cseh és magyar résztvevők tartottak egy privát megbeszélést is a közös ügyekről: „a két nép ellentétei elsimultak, s egy nagy, békességes beszélgetésben próbáltuk megfogni egymás kezét”. Az eszmecsere eljutott a népi kultúrától a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításán keresztül egy tervezett Duna-völgyi állam- szövetség gondolatáig, „s úgy éreztük, hogy valahogyan a mi utunkon találhatják meg ezek a kis dunavölgyi népek egymást.”154 Az 1935-ös csamkoriai konferencián a délkelet-európai keresztény fiatalság együttműködésére konkrét tervek is születtek, miszerint kívánatos volna egymás konferenciáinak fokozottabb mértékben való látogatása, egymás kölcsönös tudósítása levelezés útján, tanulmányutak szervezése a szomszéd országokba, ösztöndíjak létesítése egymás kultúrájának a megismerésére, valamint egy állandó bizottság létesítése a kapcsolatok kiépítésére.155 Itt merült fel egy — a magyar egyházak két világháború közti történetében egyedülálló - kezdeményezés is: a magyar küldöttség felvetette egy háromnyelvű (magyar, román, szláv) délkelet-európai folyóirat gondolatát. „A lap feladata az lesz, hogy az új dunai keresztény ifjúság problémáit és közös hitvallását a közvélemény elé tárja. A világháború utáni chaotikus Duna-völgyben ez történelmi jelentőségű lépés. Egyszer már át kell törnünk az izoláltság falait, hisz ugyanabban a hazában ugyanaz a nép vagyunk s ami ennél is több, ugyanannak az elhivatás- nak a hordozói. Egyre tisztábban látjuk, hogy az egész Duna-völgye azonos vérelemekből tevődött össze, azonos ideálok és népi kultúra kohójában nevelkedett. Ha embertípus és jellem szerint osztanánk fel Európát, a középső és alsó Duna-völgy élesen kirajzolódnék, mint ugyanazon típus hazája, egy olyan típusé, amely minden nyugati faji jellemtől különbözik. A vér erősebb, mint a nyelv és százszor erősebb a közös elrendelés ereje. Mi valóban az élet és halál válaszútján állunk valamennyien. Jön-e egy egészen mély belső megújulás és egy, a nyelv szuggesztiójánál is nagyobb ideál - ettől függ, hogy megmaradunk-e, vagy pedig felmorzsolódunk kelet és nyugat között. Egy egész új nacionalizmus születése vajúdik ebben a szörnyű anarchiában, a különböző «nemzetiségek» termő és szolgáló magatartása egymás felé. Ennek az új, keresztény nacionalizmusnak az alapján azután elindulhat a dunai lélek egy egyetemes jelentőségű kiterjedése felé, amelynek nem Református Diákmozgalom, 1940. április Diákvilág 1933. október Diákvilág 1935. július-szeptember
