Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - RECENZIÓK - Balogh Judit: Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (16-17. század)
Recenziók 175 nizmus egy ágáról. Ugyanígy érdekes az is, hogy még a tájékozottabbak sem mindig ismertek még 1650-60 tájékán sem katolikus szerzők tollából származó könyveket. A levelek azt is mutatják, hogy' bizony'os missziók illetve azoknak a hatása milyen erőteljesen kötődött a misszionáriusok személyéhez. így' aztán ha őket máshová helyezték vagy meghaltak, gyakran megtörtént, hogy távozásuk után az általuk végzett munka is semmivé lett, az épület lerom- bolódott, a környező települések lakosai közül többen a protestantizmushoz, esetenként a szakadárokként említett ortodoxokhoz csatlakoztak. Tóth István Györgynek a kötethez írt bevezető tanulmánya egy'részt bemutatja a Hitterjesztés Szent Kongregációját, amelynek feladatává lett a missziók koordinálása és szervezése, ennek az intézménynek a történetét azonban a kritikai kiadás előszavában bővebben tárgyalta a szerző. Itt inkább, mint a kötet címe is mutatja, a magyar területeken is térítő és tevékenykedő olasz és bosnyák szerzetesek és misszionáriusok sorsát, munkáját írta le, a levelek alapján a misszió helyzetéről kikerekedő rendkívül érdekes képet. A munkának, melynek a kritikai kiadás volt egy fontos állomása, a levelek magyar nyelvű kiadással és az eléjük írt tanulmánnyal egy újabb fejezetéhez érkezett. Többször beszélgettünk Tóth István György- gyel arról, hogy az örvendetesen megújult és hozzáférhetővé vált erdélyi családi levéltári anyag forrásainak segítségével ez a levelezés egészen új információkkal gazdagíthatja a hódoltság, különösképpen pedig Erdély koraújkori egyháztörténetéről alkotott eddigi képünket. Fájdalom, és a magyar egyháztörténet-írás nagy vesztesége, hogy a szintézis megalkotását nem ő végezheti el. Forráskiadványai azonban, melyek között ez a magyar fordítás még többek, egyetemisták, érdeklődők számára is élvezhetővé teszi a leveleket, fontos adalékai az ő örökségeként is tovább folytatódó történeti munkáknak. A jó és élvezetes stílusú fordítás Jászay Magda munkája, a kötetet, mint azt Tóth István György munkáiban mindig megszokhattuk, remek és alapos jegyzetapparátus teszi teljessé, valamint eg)' az érdeklődő olvasókat is eligazító szómagyarázat is tartozik a kötethez. (Balogh Judit)
