Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szabó András: Némethi Ferenc és más versszerző főnemesek Északkelet-Magyarországon a 16. század második felében

,A Katedráról”

163

Az utolsó főnemes-költő, az tulajdonképpen egy költőnő, nagylucsei Dóczy Zsuzsanna (fi596), aki Thököly Sebestyén második felesége volt. A kereskedőből lett báró karrierjét már röviden érintettem, református volt, aki buzgón támogatta egyházát, noha birtokainak zöme felvidéki evangélikus területekre esett. Később, a 17. század elején ő is betette a lábát a Hegyaljára, ugyanis 1604-ben megszerezte zálogbirtokként Bodrogkeresztúrt,19 ekkor azonban Dóczy Zsuzsanna már nem élt. A kegyes asszony, akiről a neves késmárki lelkész, Sebastian Ambrosius Lahm jelentetett meg halotti beszédet,20 1580-ban lett Thököly felesége.21 Nevét a versfőkből tudjuk meg, s bár ilyen esetekben nem lehet biztosan tudni, hogy nem csak egy neki ajánlott költeményről van-e szó, én hajlok arra, hogy őt tarsam a szerzőnek. A vers a 34. zsoltár parafrázisa, s bizonyos fokig Balassi hatását mutatja.22 Öt számos kapcsolat fűzi a magyar reneszánsz legnagyobb költőjéhez: féltestvére volt az a Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna,23 akiről sokáig azt hittük, hogy Celiával azonos, de most sem kétséges, hogy Balassi náluk vendégeskedett; s testvérének, Dóczy Andrásnak az anyósa volt a költő húga, Balassi Anna.24 Nem csoda, ha a késmárki Thököly-udvarról egyre inkább kiderül, hogy köze volt a költő műveihez: az udvari lelkészként is működő Sebastian Ambrosiusnak egy kéziratos latin versét fordította le Balassi magyarra,25 s úgy tűnik a legfrisebb, még publikáladan vizsgálódások nyomán, hogy drámájának, a S%ép magyar komédiának egyetlen ismert másolata is itt készült.26 Thököly Sebestyén egyébként ugyanúgy részt vett a tizenötéves háború törökellenes harcaiban, mint Rákóczi Zsigmond, Homonnai Drugeth István és Ecsedi Báthory István.

Ezidáig sorra vettem a 16. század végének leggazdagabb környékbeli főnemesi famíliáit, szinte csak Sárospatak birtokosa, a Dobó család maradt ki közülük. A család ekkori feje, Dobó Ferenc nem írt verseket, de

Magyar Országos Levéltár. E 148. (= A Magyar Kamara archívuma. Neo-regestrata acta) Fasc. 943. No. 42.

20 Ambrosius, SEBASTIAN: Oratio funebris [...] Susannae Doczi [...] Heidelbergae, 1600. (továbbiakban: AMBROSIUS, 1600.)

21 JAKUBOVICH Emu.: Thököly Sebestyén esküvőjéről. In: Közlemények Saepes Vármegye Múltjábóli 1909. 176-178. p.

Repertoire de la poésie hongroise ancienne. Manuel de correction d’erreurs dans la base de données. Éd.: HORVÁTH, IVÁN - HUBERT, GABRIELLA H. Paris, 1992. (Ad Corpus Poeticarum) 116. p. (No. 254.)

Már a halotti beszéd is emlegeti őt: AMBROSIUS, 1600. C 4r.

24 Paczoth Ferenc felesége, a leányuk, Paczoth J udit. Balassi Annáról ld.: Szenei Molnár Albert naplója. Közzéteszi: Szabó András. Bp., 2003. (História Litteraria 13.) 191. p.

25 SZENTMÁRTONl SZABÓ GÉZA: „Quem tu, summe Deus, semel..- Balassi megkerült irodalmi mintája. In: „Mint sok fát gyümölccsel...” Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére. Bp., 1997. 11-16. p.

26 A Fanchali Jób kódex III. másolója, aki a komédia szövegének többségét írta, e sorok írójának megállapítása szerint nem más, mint Miskolci Csulyak István, aki 1601-ben több mint fél évet töltött a késmárki Thököly-udvarban.