Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 27 magasabb szintű közép-európai összefogás, s így az új Nagymagyarország lenne a központi magva „a közép-európai agrárnépek szoros és tartós együttműködésének”.102 A közép-európai jövőtervek másik csoportjának tekinthetjük azokat az elképzeléseket, melyekben nincs szó a magyarság vezető szerepéről, hanem egyenlő félként tekintenek minden nemzetre. Kulin György 1934-ben a Diákvilág hasábjain vallási oldalról közelíti meg a szabad sajtóval és szabad politikai és vámhatárokkal rendelkező Duna-völgyi államszövetség létrejöttét. O a szokásos okok mellett azt is kijelenti, hogy ennek megvalósulása azért is szükséges, mert a Duna- völgyi népek békességét „Isten akarja”, a gazdasági és kulturális egymásrautaltság nem teremtheti meg soha a nemzetek egységét, ahhoz az kell, hogy a népek hivatásaikban „Isten elküldő parancsát tudják tisztelni.” Egyedül ez adhatja meg a békekonferencia hátterét és szentségét, csak az isteni tekintéllyel felruházott béke kötelezheti az embereket arra, hogy tiszteletben tartsák.103 Kovács Imre író, a Márciusi Front egyik megalakítója talán a legjellemzőbb képviselője ezeknek az elképzeléseknek. A Magyar Üt hasábjain ismertette a Front által meghirdetett 12 pont Duna-völgyi programját: „Követeljük a revíziót: a dunavölgyi népek számára a hova- tartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a dunavölgyi öncélúság és konföderáció gondolatának a megvalósítását.” Cikkében részletesen kifejti ezt, véleménye szerint az itt élő nemzeteknek egymásra kell találniuk, nincs más út számukra, csak a Duna-konföderáció. Reméli, hogy a szomszéd népek is hamarosan rá fognak jönni, hogy a nagyhatalmaknak csak játékszereik és akkor meg fogják majd érteni ennek szükségességét. Azonban ezért áldozatot is kell hozniuk, vagyis a magyar lakosságot az önrendelkezési jog alapján népszavazás útján át kell engedniük Magyarországnak. Csak ezután valósulhat meg a konföderáció, mely egy 50 milliós nagyhatalomként megakadályozhatná Németország „gyarmatosí- tási kísérleteit”.104 Ennek megvalósítása azonban a Duna-menti népek ifjúságára vár, mely „egy bátor megmozdulással elsöpörné a fennálló előítéleteket és főleg azok képviselőit és egymásra találva megpróbálná valahogy átmenteni magát a bekövetkező kataklizmán keresztül egy új világba. [...] A Dunavölgyében közös a sors [...] Győzők és legyőzőitek többé nincsenek, csak halálraítéltek, akik felé az örök vak Sámson, a végzet már kinyújtotta a kezét. Nincs más út, közelednünk kell.”105 Magyar Út, 1940. február 15., 1938. október 6. Diákvilág 1934. december. Magyar Út, 1937. április 1. Magyar Út, 1936. január 1.
