Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Dominkovits Péter: Egy soproni városplébános végrendelete a felekezeti küzdelmek korából
132 Egyháztörténeti Szemle Vl/2 (2005) lította a soproni magisztrátust a fenti rendelet betartására.16 Majd két héttel Draskovich első levele után Losy Imre esztergomi érsek a zsinat végzését ismertetve megerősítette a püspök által írottakat („...az ott való plébániára nem más, hanem mágiáról tudó es országunkban szüleiét pap rendeltessek, ahoz képest keglmeték affelénék conferallia...”). Ströbelével szemben szigorúan meghagyta, maradjon a régi plébánián, ellenkező esetben szigorú büntetésben részesül („az my az mostany nemet papot illeti, annák az maga régi parochiaian kéll maradni ueszteségben, nemis szabad licentia nélkül parochiaiat elhadni, nagy bűntetéseis lészen ha kűlőmbeth czelekészik.”)17 Ebbe az erősen konfliktusos közegbe jelentkezett Csehi István mosoni főesperes, győri székeskáptalani kanonok és dékán.18 A Zala vármegyei Alsólendván (ma: Lendava, Szlovénia), magyar családban született Csehi — avagy' Cheh — István, aki nevét szinte állandóan a latinosított Chehovius-ként írta. (Apja: Cheh avagy Csizmazia János, anyja Orsolya.) Magasabb fokú tanulmányait alsólindvai Bánffy Kristóf ajánlásával 1621 áprilisában, a gráci Ferdinendeum ingyenes növendékeként kezdte meg. 1623-ban a szépművészetek és a filozófia magisztere lett. A veszprémi székeskáptalan visszaállításával, 1630. január 5-én, Kapossy János nagyprépost a hantai prépostságba és a veszprémi kanonokságba iktatta be. 1631. július 6-án győri kanonoki javadalomba iktatták; 1631-1632 során mesterkanonok, 1632-től 1636-ig pápai, 1636—1638 között mosoni főesperes. 1635-ben káptalani dékán lett. Kanonoki javadalmáról soproni városplébánossá választásával mondott le.19 Győri kanonokként két házat vett az erődvárosban; 1632-ben 800 ft-ért és 6 aranyért maga és szülei számára Beccaria Virgil győri nagykereskedőnek a város főterén fekvő házát vásárolta meg, majd 1635-ben 250 ezüst talléron további házat vásárolt apja és nővére számára.20 A fent vázolt konfliktusokat követően, 1638. szeptember 7-én a kegyúri jogokat gyakorló Sopron sz. ldr. város magisztrátusa (és az egész communitas) Csehit a városplébánosi székbe választotta és őt a város régi * 29 SL. Svlt. Lad. LI. Fase. IV. No. 48/55., Draskovich György Sopron városhoz, Prága, 1638. aug. 4.; PÓDA, 1892. 40. p. Ezen a napon kelt Sopron város Ströbeléhez írott azon levele, amely a város plébánosválasztásának törvényességét, a német hitközség lelki gondozásának fontosságát (is) hangsúlyozta. SL. Svlt. Lad. LI. Fase. IV. No. 48/56., Sopron, 1638. aug. 4. SL. Svlt. Lad. LI. Fase. IV. No. 48/53., Losy Imre Sopron városához, Bécs, 1638. jún. 29. Csehi datálatlan folyamodása: SL. Svlt. Lad. LI. Fase. III. No. 44/40., másolata: uo. Lad. LI. Fase. III. No. 44/46. ]() Életútjának - a korábi irodalmak kritikáit is tartalmazó — összefoglalója: PFFilFFER JÁNOS: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630—1950) püspökei, kailonokjai, papjai. München, 1987. (továbbiakban: PFEIFFER, 1987.) 20 BEDY, 1938. 411. p. Beccaria házára: Borbíró Virgil - VALLÓ ISTVÁN: Győr városépítéstörténete. Győr, 1956. 115. p.
