Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai a hatvanas évek második felétől a hetvenes évek végéig

A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai 117

A szabadegyházak külügyi tevékenysége az állampárt érdekeinek megfelelően a hatvanas évek második felében bővülhetett. Politikai árát jelezte, hogy' a világszervezettel rendelkező tagegyházak levélben tiltakoztak 1968- ban az amerikaiak vietnámi agressziója ellen.11 Pozicionális területen is bizonyos siker koronázta az ÁEH törekvéseit. Laczkovszki Jánost a Baptista Világszövetség alelnökévé, Nagy Józsefet pedig a Baptista Világszövetség Végrehajtó Bizottságának tagjává választották. A magyarországi Isten Egyházának vezetője — Vígh János — felekezetének kelet-európai missziótitkára volt. A nemzetközi szervezetek a kapcsolattartás érdekében néhány helyet a szocialista országokból származóknak biztosítottak, de igyekeztek kevésbé problematikus személyt beválasztani, és szerepüket formálissá tenni.12 A SZÉT elnöke ezzel szemben olyan személyek bejuttatását tartotta fontosnak, akiknek politikai felfogása tisztázott, egyházi tekintéllyel rendelkeznek.13

Palotay 1970-ben kritizálta a szabadegyházak külkapcsolatait: túl intenzívnek és egyoldalúnak minősítette, ezért nem tartotta célszerűnek minden látogatás megvalósulását. Kifogásolta, hogy a külföldiek gyakran meghívás nélkül egyszerűen bejelentkeznek, miközben a magyar egyházvezetők csak meghívásra mehetnek ki.14 A SZÉT elnökének tevékenysége ny'omán 1974-re a tagegyházak külföldi segélyezése áttekinthetővé vált. A külkapcsolatok bővülésének másik következményeként a nemzetközi egyházi fórumok mérsékelték, vagy megszüntették a magyar egyházvezetés számára a kiutazásukhoz nyújtott anyagi segítségüket. Ugyanis már nem tekintették hátrányos helyzetűeknek őket. Ezért az ÁEH 1977-ben már 100 000 Ft-tal támogatta a SZÉT külügyi tevékenységét15

A nyugati egyházvezetők tisztában voltak a kelet-európai viszonyokkal. Például a csehszlovák adventista vezetők a hetvenes években nyíltan beszéltek a világszervezet tisztviselői előtt a belügyi szerveknek az egyházak életére történő befolyásáról, beleértve külkapcsolataikat is. Sőt tudtak arról, hogy' a szocialista országok társadalmi szervezetei információt cserélnek egymással, és ezen keresztül hatnak az egyházi vezetőkre.16

A politikai tömbök létezése, az egyes szocialista országok eltérő külpolitikai érdekei és egyházpolitikai helyzete szabadegyházi téren is éreztette hatását. Ennek eredményeként a nemzetközi egyházi rendezvényeken a magyar küldöttek a szovjetekkel és a lengyelekkel tudtak leginkább együttmunkálkodni. A nemzetközi szervezetek vezetősége a kapcsolatok bővítése érdekében kerülte a szocialista országok vallásügyi helyzetének bírálatát. Sőt többen — megfelelve az állampárti elvárásnak — a magyarországi látogatásuk után nyi11 MOL. XIX-A-21-C-6/9. 142. dob.; MOL. XIX-A-21-C-6.1/2. 144. dob.

12 MOL. XIX-A-21-C-6/9. 142. dob.; MOL. XIX-A-21-C-6.1/2. 144. dob.; MOL. XIX- A-21 -d-005-5/1971. 58. dob.

13 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /4. 144. dob.

14 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /4. 143. dob.

15 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /10. 144. dob.; MÓL. XIX-A-21-d-0030/1977.103. dob.

16 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /15/1976. 144. dob.