Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok 111 közölte vele Isten Igéjének magyarázatát.”79 Novák berettyóújfalui vetése is beérett. 1877. november 10-én 13 embert merített be Meyer Henrik, aki kéziratos önéletrajzában így ír erről: „Hétfőn, november 10-én reggel 7.30- kor Berettyóújfaluba utaztam, s du. 4 órakor érkeztem oda. Számos bemerítkező jött össze s az éjszakai órákban nyúlóan foglalkoztam felvételükkel. Még hétfőn este szóltak egy' idős asszonyról, aki nagyon örült a bemerítésnek, de súlyosan megbetegedett. Nem csekély meglepetésünkre nemsokára kocsin hozták el ahhoz a házhoz, ahol a felvételre jelentkezettekkel foglalkoztunk. Éjjel két óráig (szerda hajnal) 13 lelket találtunk alkalmasnak a felvételre egyháztagot, köztük a beteg, idős nénit. Hajnal három órakor vonultunk ki az alámerítkezés színhelyére, a beteget kocsin vitték. A víz befagyott, a jég azonban nem volt vastag, csak az volt a kellemeden, hogy' nagyobb utat kellett megtennünk, hogy' megfelelő mélységű vízhez érjünk. Itt azután hitük vallomására bemerítettük mind a 13 lelket, köztük a beteget is. Csodálatos volt, hogy a hazafelé vezető úton a betegnek nem volt már szüksége kocsira, saját lábán ment.”80 A kortársak ezt Novák magvetése eredményének tartották. Az egyik református híradás így panaszolja ezt: „Berettyóújfaluban éppen egy baptista vagy nazarénus bibliaáruló a bibliaárulás színe alatt és alkalmával térített el 14 református felnőtt egyháztagot, kiknek azután újrakeresztelésére Budapestről Meyer atyafi a propaganda feje hívatott meg.”81 Valóban igaz volt, amit Csopják Attilának egy akkor még élő tanú mondott el: „Ahol Novák a nejével megfordult, ott nagy ébredések támadtak és Novák Közép-Magyarország üdvharcosa lett.”82 Ezek a missziói sikerek viszont nem használtak Novák Antal bibliaárusi munkájának. A kolportőrök között is kiéleződött a „baptista kérdés”. Érdekes adalék ehhez Meyer önéletrajzi feljegyzéseinek egyik érdekes szakasza. Köztudott, hogy Meyer is bibliaárusként kezdte életét és ezért figyelemmel kísérte a társulat ügyeit. A feljegyzés így szól: „A Brit- és Külföldi Bibliatársulat 1875 júniusában rendezte meg szokásos konferenciáját a kolportőrök részére s ezekre az alkalmakra rendszerint Bridewide nevű úr jött el. Ez a vendég hívő quaker volt. Vasárnaponként ebben a nagyon szerény helységben [...] hirdette nálunk az igét. Engem azzal gúnyoltak, hogy elzavartak a társulattól. Ezt a gyalázatot azzal sikerült némileg enyhíteni, hogy nemcsak Millard testvér prédikált nálunk, hanem Bridewide úr is, és az utóbbi távozásakor egy 10 güldenes bankjegyet nyomott a kezembe.”83 Ebből a kis anekdotikus epizódból is látjuk, hogy baptista bibliaárusok munkálkodása nem vetett jó fényt a protestáns egyházak körében a társulatra. 11 Békehimök, 1920. május 15-30. 77. p.; BÁNYAI JENŐ: Lisztes Mihály. In: Békehimök, 1962. május 15. 4-5. p. 80 ' , . 1 Meyer-önéletrajz. 58. p. — BL., Budapest. Protestáns Egyházi s Iskolai l.uip, 1880. 660. p. Csopják Attila: Képek.. 11. p. Meyer-önéletrajz. 53. p. — BL., Budapest.
