Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

106 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) Csopják Attila (1853-1934) feljegyzéseiből tudjuk, amelyhez az értesülést valószínűleg apósától, Rottmayer Jánostól szerezte, hogy Novák Rottmayertől „kapott iratokat és munkát egyszer-másszor”.51 Csopjáktól származik annak megörökítése is, hogyan került Novák kapcsolatba a Brit- és Külföldi Bibliatársulattal. Itt kell megjegyeznünk, hogy a magyar biblia ter­jesztésében más bibliatársulatok is részt vettek, mint például a Skót Nemzeti Bibliatársulat, de mint korábban említettük, a vásári könyvárusoknál is kapha­tó volt a Biblia. A fiatal házas Novák Antal 1869-ben nehéz anyagi körülmé­nyek közé került. Egy időben úgy' akart egy kis jövedelemhez jutni, hogy ész­revette: a bibliaterjesztő társulatok igen olcsón adják a Bibliát, amely után nagy' kereslet mutatkozott. Ezért Bibliákat vásárolt és magas felárral továbbí­tott. „így folytatta ezt a vásárlást mindaddig — írja Csopják Attila - míg a bib­liaüzletben feltűnt ez az eljárás és a szorgalmas vásárlóból hamarosan biblia­árus lett.” Erről egy másik feljegyzés is ránk maradt Szabadi F. Gusztávtól (1871-1966). Novák Antal 1865. május 26-án, felesége pedig ugyanazon év július 20-án lépett a bibliatársulat szolgálatába, 35, illetve 30 forintnyi havi fi­zetéssel. Mivel nőket csak a tengerentúli tartományokban alkalmazott a társu­lat, Novák feleségének felvétele és alkalmazása egyedülálló esetnek számított. Mindketten a bibliaterjesztésre rátermett emberek voltak.52 Ezzel Novák An­tal és felesége elkezdte a bibliaterjesztők nehéz, hányattatott és fáradtságos vándor-életét. Hogyan állt ekkor a bibliaterjesztés ügye Magyarországon? Millard Ede, még 1864. szeptember 30-án levelet írt Török Pálnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének, melyben bejelentette, hogy egy bibliaraktárt állított fel Pesten a Lauffer testvérek evangéliumi kölcsön- könyvtárában (Váci u. 9). Kérte a püspök támogatását. Azt is megírta, hogy Ziegler János raktárigazgató — aki korábban hajóstiszt volt - felkere­si Török püspököt és segítséget kér ahhoz, hogy az új bibliaraktár felállí­tásáról a lelkészek és a gyülekezetek tudomást szerezzenek.53 A Novák házaspár első munkaterülete a Tiszántúl volt. Pesti otthonu­kat hamarosan felszámolták. Valószínűleg 1866-ban vagy' 1867-ben Gyom­ára költöztek. Ez a Körös-parti város lett a bibliaterjesztő misszionárius há­zaspár működésének központja. Ebben a községben — mint ahogyan szerte az Alföldön — jelentős számban éltek olyan puritán hagyományokat őrző parasztok, akiket az egyre jobban megüresedő racionalista protestáns prédi­kációk nem elégítettek ki. Ezek az ősi puritán hagyományokat követve ott­hon, rendszerint csoportosan Bibliát és más hitépítő könyveket tanulmá­nyoztak.54 Novák ezeket a bibliás csoportokat, népi gyülekezeteket (ecclesiolákat) tekintette működése fő színterének, hiszen itt volt a Biblia Csopják, 1920.10. p. SZABADI F. Gusztáv: Emlékirataim. (Kézirat) — BL., Budapest. Kiss ÁRON: Török Pál élete. Bp., 1904. (továbbiakban: Kiss, 1904.) 206. p. SZIGETI JENŐ: Protestáns népi olvasmányok a XIX. században az Alföldön. In: Ethnographia, 1973. 3. 332-341. p.

Next

/
Thumbnails
Contents