Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

106

Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005)

Csopják Attila (1853-1934) feljegyzéseiből tudjuk, amelyhez az értesülést valószínűleg apósától, Rottmayer Jánostól szerezte, hogy Novák Rottmayertől „kapott iratokat és munkát egyszer-másszor”.51 Csopjáktól származik annak megörökítése is, hogyan került Novák kapcsolatba a Brit- és Külföldi Bibliatársulattal. Itt kell megjegyeznünk, hogy a magyar biblia terjesztésében más bibliatársulatok is részt vettek, mint például a Skót Nemzeti Bibliatársulat, de mint korábban említettük, a vásári könyvárusoknál is kapható volt a Biblia. A fiatal házas Novák Antal 1869-ben nehéz anyagi körülmények közé került. Egy időben úgy' akart egy kis jövedelemhez jutni, hogy észrevette: a bibliaterjesztő társulatok igen olcsón adják a Bibliát, amely után nagy' kereslet mutatkozott. Ezért Bibliákat vásárolt és magas felárral továbbított. „így folytatta ezt a vásárlást mindaddig — írja Csopják Attila - míg a bibliaüzletben feltűnt ez az eljárás és a szorgalmas vásárlóból hamarosan bibliaárus lett.” Erről egy másik feljegyzés is ránk maradt Szabadi F. Gusztávtól (1871-1966). Novák Antal 1865. május 26-án, felesége pedig ugyanazon év július 20-án lépett a bibliatársulat szolgálatába, 35, illetve 30 forintnyi havi fizetéssel. Mivel nőket csak a tengerentúli tartományokban alkalmazott a társulat, Novák feleségének felvétele és alkalmazása egyedülálló esetnek számított. Mindketten a bibliaterjesztésre rátermett emberek voltak.52 Ezzel Novák Antal és felesége elkezdte a bibliaterjesztők nehéz, hányattatott és fáradtságos vándor-életét.

Hogyan állt ekkor a bibliaterjesztés ügye Magyarországon? Millard Ede, még 1864. szeptember 30-án levelet írt Török Pálnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének, melyben bejelentette, hogy egy bibliaraktárt állított fel Pesten a Lauffer testvérek evangéliumi kölcsön- könyvtárában (Váci u. 9). Kérte a püspök támogatását. Azt is megírta, hogy Ziegler János raktárigazgató — aki korábban hajóstiszt volt - felkeresi Török püspököt és segítséget kér ahhoz, hogy az új bibliaraktár felállításáról a lelkészek és a gyülekezetek tudomást szerezzenek.53

A Novák házaspár első munkaterülete a Tiszántúl volt. Pesti otthonukat hamarosan felszámolták. Valószínűleg 1866-ban vagy' 1867-ben Gyomára költöztek. Ez a Körös-parti város lett a bibliaterjesztő misszionárius házaspár működésének központja. Ebben a községben — mint ahogyan szerte az Alföldön — jelentős számban éltek olyan puritán hagyományokat őrző parasztok, akiket az egyre jobban megüresedő racionalista protestáns prédikációk nem elégítettek ki. Ezek az ősi puritán hagyományokat követve otthon, rendszerint csoportosan Bibliát és más hitépítő könyveket tanulmányoztak.54 Novák ezeket a bibliás csoportokat, népi gyülekezeteket (ecclesiolákat) tekintette működése fő színterének, hiszen itt volt a Biblia

Csopják, 1920.10. p.

SZABADI F. Gusztáv: Emlékirataim. (Kézirat) — BL., Budapest.

Kiss ÁRON: Török Pál élete. Bp., 1904. (továbbiakban: Kiss, 1904.) 206. p.

SZIGETI JENŐ: Protestáns népi olvasmányok a XIX. században az Alföldön. In: Ethnographia, 1973. 3. 332-341. p.