Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
104 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) tett a magyar bibliaterjesztés ügye. A lap azért neheztelt, mivel állítása szerint „lelkészeink sok helyütt jóakarattal fogadták a báránybőrbe öltözött farkasokat, kik első apostolai voltak a rajongó, szektás szellemnek”.37 Millard Ede38 (1822-1906) valóban baptista volt, aki Bécsben élt, és mint a Brit- és Külföldi Bibliatársulat megbízott vezetője hosszú ideig toborozta, a vándor-árulás nehézségeit vállaló bibliaárusokat. De a munka feltételei szigorúak voltak. A társulat hivatalos bibliaárusai, az alkalmi vásári árusoktól eltérően, a szabályzat szerint, a Társulat által kiadott Bibliák árulásán és terjesztésén túl semmiféle vallásos propaganda tevékenységgel nem foglalkoztak. Erre gondosan ügyelt Millard. Jó példa erre Meyer Henrik esete. Csak addig lehetett a társulat alkalmazottja, amíg el nem kezdte baptista lelkészi munkáját. Amikor ezt megsértette, ezért keményen megintetett.39 * Az egyház hivatalosainak rosszallása ellenére is lelki egészséget elégítettek ki a bibliaárusok. A 19. század dereka hozta a magyar protestantizmus történetében az első szekularizációs hullámot, melyről több feljegyzésünk is van.4(l Ennek ellenére például Gubás Ferenc református népoktató 1860-ban Mezőkeresztesről azt írta, hogy amikor kihirdették a templomban, hogy lehet Bibliát vásárolni „a hívek mintegy vetélkedtek a vételben, s többen vannak olyanok, kiknek mindennapi kenyerük alig van, s a Szent Bibliát mégis megvették”.41 De Tiszasason sem volt más a helyzet. Innen Zih Károly református néptanító küldött jelentést: „A legszegényebb napszámos is édes örömtől áthatva, áhítozva áldozza bibliamegszerzésre legutolsó fillérét is, s csaknem két hét eltelése alatt már 65 protestáns család olvassa, édes érzéssel eltelve a Könyvek Könyvét”.42 Horváth Sámuel meg Nemesbikkről küldött hasonló feljegyzést.43 De nemcsak vásárolták, hanem olvasták, tanulták is a Könyvek Könyvét. Erre csak egy érdekes adalékot idézek példaként, amiről Ráth-Végh István is megemlékezett a magyar kuriózumok között. Egy Bak Sándor (+1866) nevű kiskunlacházi takácsmester kívülről tudta a Bibliát és bármelyik elkezdett verset tudta folytatni.44 Ilyent csak a néhai Szovjetunió szabadegyházi gyülekeze( Evangélikus F^hági Szemle, 1904. 4. szám (április) 55. p. 8 SZEBENl Ouvt’iR: Millard Ede. In: Békehímök, 1966. június 15. 5. p. Meyer Henrik önéletrajza. Ford. Fejér Gyula, (kézirat). Baptista Levéltár (továbbiakban: BL.) (továbbiakban: Meyer-önéletrajz..) 35-39. p.; Meyer Henrik életrajza: Bereczky LAJOS: „Krisztusért járva követségben”. 1846-1996. Tanulmányok a magyar baptista misszió 150. évfordulójára. Bp., 1996. 39., 48-63. p. Adatok: uo. 469-470. p. Vö.: SZIGETI JENŐ: A protestáns népi vallásosság 19. századi válsága. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. 6. Szerk.: S. LACKOV1TS Emőke — MÉSZÁROS VERONIKA. Veszprém, 2004. 175-181. p. GUBÁS Ferenc: Bibliaterjesztés Mezőkeresztesen. In: Protestáns Egyházi s Iskolai ÍMp, 1860.440. p. 42 ^ , 1 ZlH KÁROLY: Bibliaterjesztés Tiszasason. In: Protestáns Egyházi s Iskolai ÍMp, 1860. 644. p. HORVÁTH SÁMUEL: Bibliaterjesztés Nemes-Bikken. In: Protestáns Egyházi s Iskolai l^ap, 1860. 1026. p. Könyves Tóth Kálmán híradása alapján: Vasárnapi Újság, 1872. 26. sz.; RÁTH-VÉGH ISTVÁN: Magyar kuriózumok. Bp., 1934.; SZIGETI, 1990.
