Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

101

bátyja kunyhójá-t is, ami Magyarországon, a szabadságharc bukása után jelentősen hatott a közvéleményre.19 * A világirodalomnak ezek a jeles alkotásai így terjedtek el a nép között és lettek részei a népi kultúrának.

De Békésen nemcsak ezt árulta Csűrös uram. Megtalálhatóak voltak könyvei között Kecskeméti Ferenc református lelkész és országgyűlési képviselő prédikációs kötetei211 éppúgy, mint az akkor Békésen református segédlelkész, Kimer A. Bertalan 'Bibliából, bibliáról című könyve.21 Ezen túl nagy sikerrel árulta Kálvin János berámázott faliképét is. Az ilyen vándorárusok helyére léptek a papír- és írószerkereskedők, akik a 19. és 20. század fordulóján könyveket és Bibliákat is árultak és ezzel lassan feleslegessé tették a bibliaárusok vándorlását.

Kik is voltak a bibliaárusok? Balogh Ferenc (1836-1913) a debreceni kollégium jeles tanára felel meg erre a kérdésre. A Brit- és Külföldi Bibliatársulat 1904-es centenáriumára kiadott tanulmányában így írja le munkájukat, úti fáradozásaikat: „falvakon, hegyek közt, forró és jégvidéken, gyalog, öszvéren, hajón, vasúton; küzdenek úti fáradalmakkal, gúnnyal, ellenségeskedéssel, nélkülözéssel, az idő viszontagságival, soknak megrendült az egészsége; volt, aki vértanúként halt meg kötelessége hű teljesítésében. Egyszerű, de hitbuzgó emberek, akik közvetlen érintkeznek a néppel; örül szívük, ha a mennyei kenyeret ajánlhatják. Ahol olvasni nem tud a nép, ott ők olvasnak fel, hogy megkedveltessék a hallott igét, hiszen a hit, hallásból keletkezik.”22

Az eladásra kerülő Bibliákról is kell néhány szót mondanunk. Károli Gáspár óta a protestáns gyülekezeteken belül mindig bibliahiány volt. Az írni-olvasni tudás fejlődésével ez a hiány csak fokozódott. Az első olyan Bibliakiadás, mely vásári terjesztésre is alkalmas volt, talán a 18. századi debreceni Újszövetség-kiadás lehetett,23 de tömegesen a Biblia csak a 19 század elején kerülhetett a piacra. Wimmer Gottlieb Ágoston (1793-1863) evangélikus lelkész és L. Pinkerton buzgólkodása révén a Brit- és Külföldi Bibliatársulat Kőszegen nyomdát alapított.24 Ebben a nyomdában 1838- 1852 között készültek Bibliák. A teljes Biblia 13 kiadásban jelent meg, mintegy 60.000 példányban, az Újszövetségnek eddig 25 kiadását ismerjük, ennek összes példányszáma meghaladhatta a 70.000-et, de elképzelhe19

^ Szigeti JENO: A Tamás bátyja kunyhója Magyarországon. (Kézirat, 2003.)

Kecskméti Ferencről: SZIGETI JENŐ: A békési paraszt-ecclesiolák válsága és a baptista gyülekezet megalakulása (1890-1891). In: „Mert ezt Isten hagyta...” Tanulmányok a népi vallások köréből. Szerk.: TÜSKÉS GÁBOR. Bp., 1986. 444-478. p. Jeles könyvei voltak az Új Simeon énekei és az Úri ima című prédikációs gyűjteményei.-1 Kimer A. Bertalan (1884-1973) később baptista lett. Életéről: (BÁNYÁI JENŐ]: A „krónikás” emlékére. In: Békehimök, 1974. 94. p.

Balogh Ferenc: A bibliatársulat és a Biblia. Bp., 1904.; BlBERAUER RiCHÁRD: A magyar Biblia terjesztése. In: Ébresztő, 1903. október 1.

Fekete Csaba: Kiegészítések és kérdések a Károli Biblia törzskönyvéhez. In: Emlékkönyv a vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Szerk.: BáRCZA JÓZSEF. Bp., 1990. 214-217. p. (továbbiakban: FEKETE, 1990.)

BOTTYÁN János: A magyar Biblia évszázadai. Bp., 1982. (továbbiakban: Bottyán, 1982)