Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

19. századi magyarországi bibliaárusok

Szigeti Jenő

A

z elmúlt évtizedek vallásnéprajzi kutatásai különös figyelmet fordítottak azokra, akik a népi vallásosság elkötelezettjei, specialistái voltak. Ok voltak a spontánnak tűnő népi vallásos gyakorlat legfőbb szorgalmazói a társadalomban, ők tartottak fenn sok régi, már-már feledésbe menő szokást, hiedelmet, vallásgyakorlatot. Ezekhez a specialistákhoz tartoztak a népi látomások látnokai,1 a búcsú-vezérek,2 a funerátorok,3 vagy a különböző egyházi egyesületek (például Rózsafüzér-társulatok) vezetői,4 az előimádkozók,5 a 18. századi „banyák”, vagyis azok az idős asszonyok, akik protestáns „hittanra” tanították — sokszor a katolikus egyházba kényszerült - gyerekeket.6 De ezzel a lista még közel sem teljes. Ha a népi vallásosság gyakorlatának történetét jobban meg akarjuk ismerni, ezeknek a személyeknek, munkájuknak a feltárása fontos feladatunk. Ebben a dolgozatban eg}' jellegzetes népi foglalkozás gyakorlásáról, és az arról még összegyűjthető emlékekről szeretnék értekezni.

A vallásos népi olvasmányok virágkora a 18-19. század volt. A népi kultúra megismerése szempontjából is fontos ez a két évszázad. A török kiűzése utáni katolikus misszió a különböző vallásos egyletek, oltártársaságok révén sokat tett a népi olvasmányok terjesztéséért.7 A protestan- * 150

MOLNÁR Ambrus — SzightiJ lnő: Református népi látomásirodalom a XVIII. században. Bp., 1988.; SZIGETI JENŐ: Török Susa álombéli látása. In: Extázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományos megközelítésben. Szerk.: PÓCS ÉVA. Bp., 1998. 113-122. p.

BÁLINT SÁNDOR: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Szolnok, 1991. (Barna Gábor utószavával.); Szentemberek - a vallásos élet szervező egyéniségei. Szerk.: BARNA GÁBOR. Szeged-Bp., 1998. (továbbiakban: BARNA, 1998.)

DankÓ IMRE: A funerátor. In: Vallási néprajz. 3. Szerk.: ÖANKÓ Imre —KÜLLŐS Imola. Bp., 1987. 325-340. p.

BARNA, 1998. 297-373. p. (Gergely Katalin, Gál Irma, Beszédes Katalin írásai.); a protestáns társulatokra: MOLNÁR AMBRUS: A hajdúhadházi Szent Emberek és Szent Asz- szonyok Társasága. In: „Mert ezt Isten hagyta...” Tanulmányok a népi vallások köréből. Szerk.: TÜSKÉS GÁBOR. Bp., 1986. 418-443. p.

BARNA, 1998. 77-89. p. (Petánovics Katalin írása.)

Szemléletesen írja le funkciójukat kisregényében: BAKSAY SÁNDOR: Patak banya. Bp., 1907.. Újabb kiadása: BAKSAY SÁNDOR: Szederindák. Válogatott művek születésnek

150. évfordulójára. Válogatta: VARGA DOMOKOS. Bp., 1982. 25-101 KNAPP ÉVA: Pietás és literatúra. Irodalomkínálat és művelődési program a barokk-kori társulati kiadványokban. Bp., 2001.; SZIGETI JENÓ: A puritán kegyességi irodalom hatása a népi vallásosságra. In: Folklorisztika 2000-ben. Folklór — Irodalom — Szemiotika. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. Bp., 2000.1. köt. 334-347. p.