Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Zsuzsanna: A reformáció előzményei és kezdete Ung vármegyében
A reformáció előzményei és kezdete Ung vármegyében Végh Zsupánná A humanizmus megjelenése és hatása Az előző század vége és a 16. század eleje látszólag békés időszak volt Ungban. Valójában azonban a nyugodt felszín alatt már készülőben voltak azok a változások, — az egész országhoz hasonlóan — melyek alapjaiban forgatták fel az élet addigi rendjét. A századfordulót vizsgálva föl lehet tenni azt a kérdést, hogy vajon melyik történelmi eseménnyel is kezdődött el az új időszak. A humanizmus megjelenésével, a Jagellók trónra lépésével, vág)' az 1514. évben kirobbant parasztháborúval? Valószínűleg a humanizmus és a reneszánsz ideje volt az a mérföldkő, mely ígérte és hozta is a változásokat először az emberi gondolkodás átformálódásában, majd pedig az események alakulásában. A reneszánsz gondolkodás az egyéniség szabad érvényesülésének igenlésén alapult, lényeges elemeit már nem a vallás, hanem a ráció szolgáltatta. A reneszánsz embere elfordult ugyan az egyházi élet addig megszokott formáitól, de a lényegétől nem. Nyitottabb, személyesebb jellegű, nem pedig formákba merevedett vallásosságra vágyott. Olyan egyházat szeretett volna, amely közelebb áll az evangéliumi alapokhoz, nem torzítja el a skolasztika „szőrszálhasogatása”. A humanista gondolkodás esetében tehát nem feltétlenül hitedenségről van szó, hanem olyan törekvésről, mely megújítani kívánta a spirituális életet.1 A Mátyás király alatt meghonosodott humanizmus, mint tudjuk, Itáliából érkezett hozzánk. Hazánkban addigra meggyengültek az éppen fennálló politikai és gazdasági rend alapjai, változások történtek, melyeket a társadalmi viszonyok módosulása és a világiasabb gondolkodás idézett elő. A budai udvar kedvelt „tanyája” volt a humanista tudósoknak. Számos fiatal tanult a bolognai, valamint padovai egyetemeken és számuk a Jagelló korra elérte a több százat.2 Amennyiben a reformáció magyarországi előzményeit, térhódításának okait akarjuk megvizsgálni, ide kell visz- szakanyarodnunk az időben. MÁI.YüSZ Ej.KMúR: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp., 1971. (to- vábbiakban: MÁI.YÜSZ, 1971.) 203. p. KULCSÁR PhthR: A Jagelló-kor. Bp., 1981. (Magyar História) (továbbiakban: KULCSÁR, 1981.) 136. p.
