Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
20 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) maga népi öntudata, nyelvműveltsége s az ország határán túl önálló államszervezete. Itt tehát a magyar népnek ezekkel a népcsoportokkal úgy kell élni, hogy együtt alkossák meg a magyar nemzetet. Az itt élő nemzetnek magyar nemzetnek kell lenni. Ez az ezeréves folytonosság, ez a történelmi egység. A magyar nemzet egységében elhelyezkedhetnek a különböző népcsoportok. Ápolhatják nyelvüket, fejleszthetik népi műveltségüket, de nemzetté csak a magyarság vezetése mellett, a magyar sorsközösség és a magyar államiság nagy együttesében válhatnak. Ha nem akarnak benne részt venni, élhetik népi életüket, de nem részesülhetnek annak a nagy erkölcsi közösségnek az áldásaiban, amelyet egy nemzet jelent önmagára nézve.”72 Ennek a minden más felett álló ügynek az érdekében támogatta a náci Németországgal való szövetséget is, bár tisztán látta a benne rejlő veszélyeket.7-1 A fiatal protestáns nemzedék „dunavölgyisége” és az ifjúsági mozgalmak tevékenysége Az 1930-as évek elején — hasonlóan a katolikusokhoz — a protestáns társadalomban is megjelent az a fiatal generáció, amely már egészen más színben látta a Duna-völgyi kérdést és az „öregek” irredenta politikájával szemben a népek közti megbékélést hirdette. A fiatal értelmiség fő fórumait viszont a katolikusokkal ellentétben — ahol az egyetemisták ifjúsági szervezete, az Emericana szigorúan ragaszkodott a Szent István-i Magyarország eszméjéhez74 — az ifjúsági egyesületek, valamint az ökumenikus mozgalmak jelentették. A két világháború közötti időszakban ezek a vallásos ifjúsági egyesületek virágkorukat élték, különösen a protestáns egyházakban, ahol több ilyen szervezet is működött egymás mellett, többé-kevésbé eltérő arculattal és céllal. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) a földműves, kereskedő és iparos fiatalságnak, vagyis a nemdiákoknak volt a mozgalma. Beállítottságát az ökumenizmus, az általános keresztény szellem jellemezte, s ennek megfelelően az ifjúsági munka három — felekezetközi, református és evangélikus — ágban folyt a mozgalmon belül. A szervezet gyakorlati tevékenysége igen széles skálán mozgott, ifjúsági napokat, konferenciákat, előadásokat, hangversenyeket, táborokat stb. szerveztek, de a KIÉ munka középpontjában elsősorban az imádkozó bibliaköri órák álltak. Lapjai az Ravasz LÁSZLÓ: Faj, nép, nemzet a magyarság szempontjából. In: RAVASZ LÁSZLÓ: Korbán. II. köt. Bp., é.n. 292-303. p. Kormos, 1983. 283. p. Magyarország, 1934. december 25.
