Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között

Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között

65

tálért, melyet János zágrábi püspöktől már elnyert.28 A következő javadalmakkal rendelkezett az említetteken kívül a supplicatio idejében: egy-egy utrechti és zágrábi kanonoki stallum,29 a Szent Péter plébániatemplom javadalma a cambrcn egyházmegyében lévő Ze/upsa településen.30 Két esztendő múlva is az említett arcbidiaconatuszxt pereskedett.31 Kiváló képességekkel és páradan szorgalommal rendelkezett, hisz több egyetemen és fakultáson folytatott tanulmányokat, kimutathatóan legalább 25 esztendőn át. 1397-től 1406-ig a párizsi egyetemen tanult. 1397-ben a szabad mesterségek borostyánkoszorúsa, két esztendő múlva, pedig magistere., majd 1403-ban az angol nemzet procurator*, volt. 1404-ben a medicina baccalaureus\ fokozatát szerezte meg, majd 1412 szeptemberében a bécsi egyetem orvosi fakultásán a medicina doktoraként tűnt fel, majd 3 hónap elteltével a kölni egyetemen találjuk.32 1418-ban, Kölnben tartózkodott még, és ekkor két könyvét adományozta az egyetem artes fakultásának vélhetőleg a tandíja fejében. A könyvek „szakterületéhez” tartoztak, hisz egy teológiai és egy orvosi szakkönyvről van szó melyek értéke 2 forint volt.33 1418 decemberében a heidelbergi egyetemre iratkozott be,34 majd 1421-ben ismét Kölnben találjuk.35 Pécsi javadalmát feltételezésünk szerint Tamásfalvai Miklósnak köszönhette, aki 1412 őszén pécsi kanonokként iratkozott be a bécsi egyetemre. Pécsett alkalmasint igen keveset időzött, mely mellett szól az említett oltár javadalmának szinekúra birtoklása is. A pécsi káptalan ismert tagjai közül ő az egyeden, aki orvosi végzettséggel rendelkezett a most vizsgált korszakban. A hosszú — és nyilvánvalóan nagy anyagi áldozatokat kívánó — egyetemi tanulmányait minden bizonnyal csak az időközben megszerzett egyházi javadalmak birtokában tudta abszolválni. Származását tekintve németalföldi, az Arnheim közelében, attól D-re, található, ma Hoevennek nevezett városka szülötte. Polgári származásához nem férhet kétség.

Már 1412-ben is kezén van ez a javadalom. Vő. MUK. I. 159. p.

A Franciaországban található egyházmegyében a nevezett települést nem tudtam azonosítani, talán hibásan került be a névalak a supp/icatioba. Vö. Orbis Latinus. Ed.: GRABES!!, J. G. Th. - BliNUDICT, F. Großausgabe Hgg. PliLCH, T. 1-I1I. Braunschweig, 1972. III. passim.

31 1427. 07. 18.: LUKCSICS, 1931. Nr. 951.

32 MUK. I. 159. p. 94,1.

A’/, egyik Halis-i Alexander Summa super tertio libro Sententiaruma, amely a tulajdonában lévő teológiai munka egy része lehetett, a másik Summa Guidonis in Medicina, amely a kor egyik sebészeti alapmunkája volt. Vö. KliUSSEN, HkrM/YNN: Beiträge zur Geschichte der Universität Köln. In: Westdeutsche Zeitschrift für Geschichte und Kunst, 1899. 319-320. p.

34 1419. 06. 23.: MUK. 1. 142. p.

35 1421. 06. 28.: MUK. I. 223. p. 10.