Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között

60

Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005)

(1420) a zágrábi egyházmegye élére került, amelyet egészen az 1433-ban bekövetkezett haláláig irányított.5 A családból utolsóként, János öccse, Henrik töltötte be a pécsi főpásztori hivatalt 1421—1444 között.6 *

E rövid bevezetést követően, a pécsi székeskáptalan archontológiájának és prozopográfiájának összeállítása során összegyűjtött, zágrábi vonatkozású adatokat vesszük sorra. A vizsgált időszakban a pécsi székeskáptalan hat ízben állított ki közhitelű okiratot a zágrábi káptalan számára, érdekében. 1359- ben és 1402-ben egyaránt a zágrábi káptalan Toplicha nevű, Varasd megyei birtokának határjárásánál voltak jelen a káptalan testimoniunm7 Egyeden alkalommal szállt ki pécsi tanúbizonyság Zágráb megye területére: Mátyás csázmai prépost és zágrábi kanonok kérte a káptalant, hogy küldje ki egyik tagját azon eskü letételére, amely János zágrábi püspök és a zágrábi káptalan közti birtokvitát volt hivatva lezárni.8 A káptalan Gál baranyai archidiaconust bízta meg a feladattal, aki a zágrábi székesegyházban jelen volt az eskü letéte- lénél.9 * 1405-ben György' pécsi custos vett részt a zágrábi káptalan Perlak nevű possessió]i.ndk határjárásán, amelyről aztán Pécsett privilégiumot állítottak ki.Ui 1436 októberében a káptalan előtt megjelent Fábián, pécsi és zágrábi kanonok, és a zágrábi káptalan nevében tiltotta Chiliéi Ulrikot, Medvevár és tartozékai elidegenítésétől.11 Utolsó alkalommal 1458-ban állítottak ki oklevelet a zágrábi kanonoki testület részére Pécsett. Ekkor Mátyás király (1458—1490) utasítására, a királyi kúriából delegált János literátus — Péter pécsi kanonok jelenlétében — visszaiktatta a zágrábi káptalant Bytbom nevű, muraközi birtokába, amelyet Chiliéi Ulrik özvegye elfoglalt.12

1517-ből egy igen érdekes adat áll rendelkezésünkre, amely szintén a két egyházi testület szoros kapcsolatát bizonyltja. Ebben az esztendőben a

ENGEL, 1996.1. 73., 80. p. Az államkormányzatban is fontos pozíciókat töltöttek be ebben az intervallumban a pécsi és zágrábi egyháziak. Eberhard 1404-1419 között állt a nagykancellária élén, akit Albeni János (1421-1433), majd Gatalóczi Mátyás (1433-1437) követett e hivatalban, de már főkancellárként. BÓN1S GYÖRGY: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. (továbbiakban: BÓN1S, 1971.) II. tábla.

‘ Engel, 1996. I. 73. p.

1359. 11. 21.: Magyar Országos Levéltár, Mohács előtti Gyűjtemény, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (továbbiakban: DF.) 256677.; 1402. 04. 03a DF. 256678, regesztája: Zsigmond-kori oklevéltár. I-VII. Szerk.: MÁJ.YUSZ ElumÉR — BORSA Iván. Bp., 1951-2001. (továbbiakban: ZSO.) II/l. 656. p., Nr.2835.

1392. 02. 19.: Monumenta Historica Episcopatus Zagrabiensis. I-IL Ed.: TKALCIC, IVAN Baptista. Zagrabiae, 1874. (továbbiakban: TKALCIC, 1874.) I. 332-334. p.; Reg.: ZSO. I. Nr.2395.

„ad ecclesiam Sancti regis Stephani de eadem hora tertiarum, hora scilicet magne misse accessisset” Uo.

1405. 03. 11.: DF. 256489.

1436. 10. 23.: Codex Diplomaticus Regni Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tom. I-XI. Ed.: FkjÉR, GEORGIUS. Budae, 1829-1844. (továbbiakban: CD.) X/7. 823-824. p.; Koijj-R, JoSHPHUS: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum. I-VII. Posonii, Pesthini, 1782-1812. (továbbiakban: Koi.Ll-R.) III. 353-354. p.; TKALCIC, 1874. II. 128. p.

12 1458. 09. 29.: DF. 256448.