Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban

A magyar-zsidó nemzed identitástudat forrásvidékén Horn Edével

41

Birodalmat valamiféle, a zsidókra is épülő új birodalommá szerette volna tenni, amely Új Jeruzsálemként biztosítani tudja a mohamedán Kelet és a keresztény Nyugat egyensúlyát. Ilyen volt a saint-simoniánus szabadkőműves Gustave d’Eichthal, aki a bécsi Károly főhercegnek és a francia történetírónak, Jules Michelet-nek is, és nyilván mindenkinek, akivel találkozott, kifejtette ezen tervét.136 De ő egészen másképpen beszélt, mint Kuthy Lajos világhódító zsidója. „Születésemnél fogva zsidó vagyok, választás révén keresztény — írta a Habsburg főhercegnek — a keresztség testvéreim vallásába vetett rendíthetetlen hittel töltve el, nem tudta kitörölni ifjúságom benyomásait, és feledtetni sem tudta, hogy mivel tartozom atyáim fajának.” És mint Michelet-nek fejtegette, a szabadkőműves szimbolikát is alkalmazva:

„Közép-Európa (egy ellipszisbe írt keresztet alkotó két tengelyével) a földi birodalom címerének látszik nekem, a jövő prototípusának, szent medencéival és palotáinak kiágazásaival, mi megfelel a fajoknak és azok különböző funkcióinak.

Közép-Európa számomra az Új Jeruzsálem.

Gondolt-e ön a Marque (die March) név titkára, mely nevet a Magyarországot és Ausztriát elválasztó folyónak adtak.

Marchfeldnél győzte le a svájci Habsburg Rudolf (ha jól emlékszem) a cseh királyt abban a csatában, melynek köszönhetően elnyerte Ausztriát. [...]

Végül is ahhoz, hogy felépítsük Ausztriát, szükség van a zsidókra, a görögökre és az olaszokra; a mediterrán világ már kész, de ez nem elég, és az új Ausztria még csak magzat.”137

1848-ban úgy érezte Eichthal, hogy ütött a nagy álmok megvalósulásának órája, és első lépésként Mózes szobrot akart felállítani a párizsi Concorde téren az obeliszkek mellé.138

A világuralmi fantáziálások történetében komolyabb helyet foglal el Disraeli, aki tézisregényeiben hősei párbeszédeivel érzékeltette, hogy? a faj „a történelem kulcsa”:139 „Minden a faj, rajta kívül nincs igazság.”140 A nemzetiség is csak a fajnak alárendelt fogalom, az egyén kiválósága a fajét fejezi ki. A fajt szellemi nemesség és vértisztaság jellemzi.141 Pontosabban, mint egyik hőse mondja: „Ami egyéni jellem, az nem más, mint a faj megErről készülő könyvem: Ahasvérus, Metternich és a magyar kérdés. Gustave d’Eichthal báró közép-európai tervei.

MlCHKIIiT, JUI.ES: Correspondance générale. II. Éd.: Lf. GuilJ-Oü, Louis. Paris, 1994. 632-634. p.

ZUI.D1N, THEODOR: Histoire des fran$aises, 1848-1945. IV. Paris, 1979. 94. p.

Bi.AKH, Robrrt: Disraeli. New York, 1967. 194., 202. p.

DlSRAFl.l, B.: Tancred or the New Crusade. Paris, 1847. (továbbiakban: DlSRAKU, 1847.) 101. p.

SCHWANITZ, Dietrich: Das Shylock-Syndrom oder Die Dramarurgie der Barbarei. Frankfurt am Main, 1997. 159. p.