Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban
24 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) részt vegyen?” Mert: „Ha azt akarjátok, hogy tiszteljenek, megtűrjenek és kíméljenek, akkor tiszteljétek, tűrjétek meg és kíméljétek egymást! Szeressetek, akkor titeket is szeretnek!”76 Alexandersohn szimbolikus alakká, a zsidóknak szabadságot hozó szabadság mártírjává emelkedett, bár maga nem foglalt állást a reform és ortodoxia küzdelmében. 1869-ben koldusként halt meg az óbudai zsidó kórházban, és utolérte „a bolygó zsidó” végzete, amikor elterjesztették róla, hogy kikeresztelkedett.77 Mégis az egész több mint kuriózum. Alkalmat adott a szembesülésre a kor nagy kérdéseivel. Nem tudjuk, Horn Ede, mit tudott az egészről, elképzelhető, hogy hallott róla, pozsonyi ismerősei, akik előfizettek a munkára, beszélhettek róla. Eletútformáló tapasztalat lehetett ez is. Az első publicisztikai kísérletek és az ún. asszimilációs diskurzus: alku, üzlet, integráció? Miként és milyen eszközökkel küzdött az ifjú Horn Ede a maga egyéni, valamint felekezete és nemzete szabadságáért? Mindenekelőtt mint újságíró. 1848-ig csak kisebb alkalmi cikkeket írt. Először a pozsonyi német lapokba, aztán a lipcsei Allgemeine Zeitung des judenthumsba. és a Der Orientbe, valamint néhány magyar lapba. Pozsonyban 1841-től 1844-ig tartózkodott, és a helyi német lap: a Die Pressburger Zeitung és melléklapja a Pannonia munkatársa lett.78 A lapot a prágai születésű Neustadt Adolf szerkesztette, aki magát kozmopolitának nevezte,79 vigyázva arra, hogy a zsidó kérdések ne kerüljenek előtérbe, miközben a magyar liberálisokkal rokonszenvezett. Náci szemmel Neustadt szerkesztése alatt a lap „a magyar kormány beállítottságának megfelelően liberalisztikus, asszimilációt szorgalmazó elsőrangú orgánummá vált”.80 Valóban, együk munkatársa volt Leopold Kompért, aki később a gettóvilág megörökítésével lett ismert író, nálunk az 1840-es években a pusztaromantikát képviselte és éltette. Sokat írt a pozsonyi német lapokba a magyar irodalom német nyelvterületen való népszerűsítéséért oly sokat tevő Dux Adolf, aztán 1844-től Zerffi Gusztáv, aki a Honderűben nemsokára Petőfi-ellenes támadásaival hívta fel magára a figyelmet.81 írt a később még bemutatásra kerülő Diósy Márton és MüNDHTSSOHN, MoSHS: Vorrede. Mannasseh Ben Israel: Rettung der Juden. Moses Mendelssohn’s Siimmtliche Werke. Ofen, 1825. 49., 59. p. Kohn SäML'HL: Kohn Schwerin Götz. Élet és korrajz, 1760-1850. ln: Magyar-Zsidó Szemle, 1899. 29. p. OSZTKRN RÓZSA: Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban, a „Pester Lloyd” megalapításáig, 1854-ig. Bp., 1930. 65. p. Die Pränumerations-Sehnsucht der Pressburger Zeitung und Pannonia, oder Die belletristischen Leiden der politischen Tagspresse. Rührspiel in 2 Blättern ohne Musik. In: Pannonia, 1847. dec. 28. 148. sz. 593. p. B" Rr.SCHAT, Gertrud: Das deutschsprachige politische Zeitungswesen Preßburgs. München, 1942. 40. p. 1(1 Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820-1892. Bp., 1985. 21. p.
