Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zábori László: Egyházpolitika Pest megyében (1950-1989)
114 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) szobi járásban 1953-ban a hittanra beiratkozott gyerekek 11%-a volt párttag szülő gyermeke, 1954-ben pedig 12,4% ez az arány. Ugyanebben az évben Szokolyán a 162 hittanra beírt gyerek közül 54-nek, Felsőgödön pedig a 289 hittanos közül 73-nak volt kommunista az egyik szülője. Sőt arra is akadt példa, hogy a községi párttitkár gyereke is hittanra járt. (Bernecebarátin és Perőcsényen esett meg ez a szörnyűség.) Domonyban a párttitkár és a tanácselnök példája nyomán minden egyes párttag beíratta gyermekét hittanra. „A párttagok példamutatása ezen a téren nem volt megfelelő” — összegzi tapasztalatait az egyházügyi megbízott egyik jelentésében.27 De más „kilengések” is előfordultak. Nagykőrös-Árboz tanyán az egyik szülő a tanévzárón hívta fel a figyelmet a hittan fontosságára, Szobon az esperes magához hívatta azokat a szülőket, akik gyermekeiket nem Íratták be, Pomázon pedig az ottani plébános házról-házra járva „írta be erőszakkal” a gyerekeket28 29. A Nagy Imre-kormány liberálisabb egyházpolitikáján felbátorodva egyre több és több szülő járatta gyermekét hittanra: 1955-ben például a 93532 általános iskolás tanuló közül 40051, azaz 42,8 % vett részt a hit- tanórákon. S az arány a későbbiekben tovább növekedett: 1956-ban a Pest megyei általános iskolás gyerekek 44,3 %-a, 1958-ban pedig már 58,2 %-a tanult hittant! Ez volt egyébként a csúcs, mert a következő esztendőben már csak 50,6 % a beiratkozottak aránya, s ettől kezdve rohamos a csökkenés.30 A gimnáziumokban 1957-ben a 2949 tanuló közül 539, (18,2 %), 1958-ban 448 (13,4 %) járt hittanórákra. 1959 itt is a fordulópont, ebben az esztendőben ugyanis a gimnazistáknak már csak 5,29 %-a merészel hittanórára járni.31 (Nyilvánvaló összefüggésben a Kádár-rendszer konszolidációj ával.) Érdekes megfigyelni a területi aránytalanságokat. Galgagyörkön és Túrán például volt olyan esztendő, amikor az iskolás gyerekek 99 %-a járt hittanra (1955-ben).32 1956-ban az alábbi községek járnak elől a hittanra járó gyerekek számarányát tekintve: Kemence (93 %), Bernecebaráti (92 %), Pilisszántó (89,1 %), Dány (88,7 %), valamint a református lakosságú Perőcsény (80%). Ezzel szemben a „jól teljesítő” települések a következők voltak: Hernád (7,3 %), Káva (13 %), Bénye (15 %), Szigetcsép (18 %), Délegyháza (20 %).33 Némi „megnyugvásra” csupán az adhatott okot, hogy egy 1956-os felmérés szerint a hittanra PmL. XXIII. 23. 3. dob. Jelentés a hittanbeíratásokról szám nélkül. Ld. előző jegyz. 29 PmL. XXIII. 23. 3.dob. 0085/1 /1955.82. PmL. XXIII. 23. 4. dob. 00114/2/1956.sz. valamint 7. dob. 0057/1959.sz. Jelentések a hittanbeíratásokról. Lásd előző jelzetet. 2 PmL. XXIII. 23. 3. dob. 0085/1/1955. sz. Jelentés a hittanbeíratásokról J PmL. XXIII. 23. 4. dob. 00114/2/1956. sz. Jelentés a hittanbeíratásokról.
