Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi személyzete (1354-1526)
Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi személyzete 75 A lector megsokszorozódott feladatai nyomán merült fel az igény, hogy helyetteseket vegyen maga mellé, akik munkájukért tőle fizetséget kaptak, és természetesen neki tartoztak felelősséggel. így a 14. század elejére kialakult az olvasókanonok helyettesének (sublector) tisztsége és ettől kezdve a tisztség viselője irányította a káptalani iskolában folyó munkát.13 Az 1280-as 1290-es évek fordulóján sor került a hiteleshelyi tevékenység megreformálására, amely eredményeként létrejött a .hiteleshelyi kancellária.14 A hiteleshely megnövekedett forgalma az 1290- es évektől sokkal több munkát és szakértelmet igényelt, mint annak előtte, tehát az itt folyó munka közvetlen irányítását is egy „alkalmazott”, a notarius, vette át. Ez a praxis természetesen nem pécsi specifikum, hanem országos gyakorlat volt.15 A jegyző(k) feladatai közé tartozott az oklevelek fogalmazása, a regisztrum vezetése, a fassiokról készített jegyzetek ellenőrzése, továbbá a diplomák megpecsételésénél is jelen vol(tak). Pécsett a hivatal külön pecséttel rendelkezett, így a káptalan nevében a jegyző oklevelet is kiadhatott.16 Pécsett az első, jegyzőre vonatkozó adat 1294-ből származik, majd ezt követően folyamatosan betölthették a tisztséget. Négy nótáriust ismerünk név szerint, akik közül korszakunkban, Benedek 1460-ban látta el a hivatallal járó feladatokat.17 Koszta szerint a pécsi káptalan jegyzői — a 14. század közepéig feltétlenül — „a fiatal, törekvő, egyetemi fokozatot megszerezni kívánó, az egyházi középréteghez tartozó, jó íráskészséggel és megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező” klerikusok voltak. Ennek ellentmondani látszik Mezey azon megállapítása, hogy a nótáriusok vagy nem voltak klerikusok, vagy csak a kisebb rendeket vették fel, és nem tartoztak a kanonoki testületbe.18 A 15. század második feléből származó adat alapján azonban egyértelmű, hogy Pécsett a nótárius a kanonokok közül került ki.19 A jegyző iskolázottságára vonatkozó előírásokról nem tudunk, de elengedhetetlen követelmény lehetett, hogy az 13 Tímár, 1981. 35. p. 14 Koszta, 1998.102. p. 15 Koszta, 1998.100. p. 16 Koszta, 1998.101. p. 17 1294: Damján, 1307: Gallus mester, 1340: Mihály mester Ld. Koszta, 1998. 100. p., 1460. 09. 20.: MÓL. Df. (- Diplomatikai fotótár.) 209317. 18 KOSZTA, 1998. 101. p., Mezey LÁSZLÓ: A pécsi egyetemalapítás előzményei. (A deákság és a hiteleshely kezdeteihez.) In: CSIZMADIA ANDOR (szerk.): Jubileumi tanulmányok a pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967. 53-86. p., 81-83. p. Esztergomban kezdetben a kanonokok közül kerültek ki a jegyzők, majd világiakat alkalmaztak. A 16. század elején ismét működött a káptalanban kanonoki stallummal rendelkező notarius. Ld. KÖRMENDY KINGA: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban. In: FÜGED1 ERIK (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1986. 176-202. p. (továbbiakban: KÖRMENDY, 1986.) 184. p. 19 Df. 209317.
