Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 39 zi szervezet végrehajtó szerve legyen, ezért az autonómia hatáskörét lépné át, ha az egyházi javak tulajdonjogára formálna igényt. A tulajdonjog meg­változásával az egyház feladná összes jogát, ami azonban leheteden: „Már pedig az egyház és az egyház szolgái az egyházi javakról ugyan lemondhat­nak, de ha isteni hivatásuknak eszményi értelemben akarnak megfelelni, ak­kor az egyházi javak hovafordítása kérdésével összefüggő szent és elidege- nítheteden jogról nem mondhatnak le, csak jogfeladás és elvtagadás árán.”209 Tehát azt láthatjuk, hogy a pécsi egyházi vezetés mindenképpen ragaszkodott birtokai tulajdonjogához, azt semmilyen formában nem volt hajlandó kezéből kiadni. A káptalan és Zichy átvette Döbrőssy véleményét is a tanítók képvi­seletével kapcsolatban. Késmárky elképzelését azonban elvetették, a Káp­talan egyelőre csak a választók összeírásának elrendelését helyeselte, az egyházközségek szervezéséhez az ígért külön szabályrendelet bevárását tartotta kívánatosnak.210 A püspök a véleményezést közölte Róttál, kérvén, hogy azt illetékes helyen mutassa be. Azonban Pécs ekkor már teljesen el volt zárva az anya­országtól s így az autonómiai szervező munkálatok haladásáról a püspökség sem Esztergomból, sem Budapestről nem kapott semmilyen értesítést ősz óta.211 Ennek ellenére Pécsett még hónapokig tovább folytak önállóan az autonómia előkészítő munkálatok, csak az ellenforradalom hatalomra jutása után nem hallunk többé róla, amikor ismét aktualitását vesztette.212 A pécsi keresztény közvélemény örömmel fogadta az autonómia tervét, a Dunántúl rendszeresen tudósított az országos munkálatokról, maga Késmárky is mél­tatta egy írásában,213 csakúgy, mint Martinovich páter.214 Vajon hogyan gondolkodtak az egyház és állam szétválasztásáról a más vallásúak, akiket ez másképp érintett? Nyáry Pál a Keresztyén Kelkipász- torban teljes mértékben helyesli, mivel véleménye szerint ez csak javára szolgál mindkét félnek. Szerinte azok az egyházak, amelyeket csak az ál­lami támogatás tartott eddig életben, a szétválasztás következtében vagy megsemmisülnek, vagy pedig igazán életre kelnek. A támogatás elveszté­sével az egyházak tagjaira hárul majd minden anyagi teher, ezért viszont az egyházaknak belső lelki megújuláson kell keresztülmenniük, hogy híve­iket megtartsák, amit nagyon kívánatosnak tartana.215 Kapi Béla evangéli­209 PKL. 77/1919. sz. 2.0 PKL. Jk. 1919. február 21. 77. p. 2.1 PPL. 1796/1919. sz. 212 PPL. Autonómiai iratok; PKL. Szőnyi Ottó-hagyaték. 4. dob. A Katholikus Autonó­mia lényege, szervezete és célja c. füzet (1919. június). 213 Dunántúl 1918. november 28. 2-3., 1918. december 1. 2., december 7. 5., 1919. január 4. 2. p. 214 MARTINOVICH SÁNDOR: Egyház és állam. Pécs, 1918. (Vallásosság és Műveltség, 11.) Keresztyén lelkipásztor, 1918. november 15. 128. p.

Next

/
Thumbnails
Contents