Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
32 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) kereszténység mindenütt fényt és életet áraszt, ahova eljutnak befolyásának hajszálcsövei”.183 A kezdeményezésnek nagy sikere volt, ha hinni lehet a füzetekben található ismertetőnek, az első számból egy hónap alatt 16 ezer példányt kapkodott szét a lelkes közönség. A sorozat a forradalom után is folytatódott, a korábbival azonos szellemben, de még határozottabb céllal: „Válságos időket élünk. A kereszténységet minden oldalról veszélyek környezik. Az emberek lelke az ötödfél éves háború alatt elernyedt. A hosszantartó súlyos megpróbáltatásokban valami hályog borult a szemekre, amely éppen a vallás-erkölcsi téren akadályozza leginkább a tisztánlátást. Az ellenséges sajtó a megtévesztés és félrevezetés minden eszközét alkalmazza. Ezt ellensúlyozni csak hasonló eszközökkel lehet.”184 A Tanácsköztársaság létrejötte után a sorozat megszűnt, mivel — igazodva a politikai változáshoz — az értelmiségnek szánt kiadvány a néphez szóló, „Szebb Jövő” című füzetsorozatnak adta át helyét, szintén a Pius Kollégium kiadásában. A katolikus egyházi vezetés véleménye a földreformról Az új kormány nagy vitákat kiváltott birtokreform tervét Búza Barna földművelésügyi miniszter dolgozta ki. A kezdeti tervek szerint a törvény a nagybirtokrendszert nem semmisítette volna meg, csak az 1000 holdnál nagyobb terjedelmű birtokok kerültek volna felosztásra, igaz, egyes vidékeken ez 200 holdig elmehetett volna. Mivel az egyházi birtokokra is kiterjedt volna a földosztás, a katolikus püspöki kar úgy gondolta, hogyha ezt a tervezetet támogatja, kisebb áldozatok árán megtarthatja birtokai jórészét.185 November 25-i Károlyihoz intézett nyílt levelükben — melyet Zichy is aláírt — kijelentik, hogy „az egyház a maga részéről a demokrata fejlődés szolgálatára és a birtokreformok megvalósítására készséggel ajánlja fel a kezei között lévő földbirtokot.”186 Az egyház azonban ennek megvalósítását úgy tervezte, hogy rossz minőségű földjeitől haszonnal szabadul meg, sőt, ebből erkölcsi és politikai tőkét is kovácsol.187 A püspöki bizottság és a Földművelésügyi Minisztérium ez irányú novemberi tárgyalásairól Rótt Nándor veszprémi püspök tájékoztatta Zichyt, melyet ő továbbküldött a Káptalannak és a püspöki jószágigazgatóságnak, észrevételek és esetleges kívánalmak közlése végett.188 Ismertetés az 1-8. sí. füzetek belső oldalán. Ismertetés a 9-13. sz. füzetek belső oldalán. Hajdú, 1968. 382. p. Dunántúl, 1918. november 26. 1. p. Gergely, 1977.104. p. PPL. 564/1919
