Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Kövy Zsolt: A Pápai Református Kollégium a dualizmus korában

Beszámolók 151 törvény voltaképpen, kisebb változtatásokkal 1924-ig érvényben maradt, ki­szolgálta a dualizmus korát, s tárgyilagosan megállapítható, hogy jó tanári karok s megfelelően kiválasztott diákság esetén jól működött. A törvény középiskolák alatt gimnáziumokat és reáliskolákat értett. A gimnáziumok a humán műveltséget, a reáliskolák a természettudományo­kat képviselték. Mindkét iskolatípus nyolcosztályú volt, és érettségit adott. A felekezeti iskolák tanrendszerüket, tanterveiket és tankönyveiket saját hatáskörükben alkották meg a vallás- és közoktatási miniszternek való be­jelentési kötelezettséggel. Az egyházi iskolák állami felügyeletét tankerületi főigazgatók gyakorolták. Például az 1883/1884-es tanév alatt dr. Németh Antal győri tankerületi főigazgató vizsgálta meg a pápai kollégium tanügyi helyzetét. Egyébként a törvény 60-ban maximálta a középiskolai tanuló­létszámot, s az értesítőkből tudjuk, hogy számos ilyen nagy létszámú osz­tály volt Pápán is. Természetesen a matematikát, fizikát, természetrajzot, vegytant is komolyan vették a pápai kollégiumban, de a humán arány és irány így is erősebb volt, mintegy 3:1, a nyelv és irodalom, a vallás, a filo­zófia, s a történelem javára. Az 1883. évi törvények életbeléptetése után fokozottan törekedett az iskola Igazgatótanácsa komolyabb államsegélyek kiharcolására. A kért 98.000,- forint helyett ugyan csak 80.000,- forintot kaptak, de végül is ez lett az alapja annak (bár közben az iskolát Komáromba akarták vinni), hogy 1895-ben felépülhetett a ma is álló legújabb kollégiumi épület, amely híres könyvtárával, egyéb gyűjteményeivel, a modern oktatás szaktermei­vel otthont adhatott a teológiai és gimnáziumi oktatás számára. Mindezek mellett megjegyzendő, hogy a teológusképzés az egyház belső rendje, s az iskolafenntartó autonómiájának tisztekben tartása mel­lett, előbb 3, majd 4 éves tanfolyamokon akadémiai szinten folyt, s a dua­lizmus korában már nem a kollégiumi egységes oktatás felső szintjén (a bölcseleti osztályok felett), hanem a Kollégium kötelékébe tartozóan, de a külön intézményben, a Teológiai Akadémián. Ugyancsak megemlítendő, hogy a Kollégiumban már 1832-től tanítottak jogot, s 1861-1884-ig külön jogakadémia is működött a Kollégium keretei között. Neveléstant és ne­veléstörténetet az iskola felsőbb tanulói számára külön is tanítottak, de 1876-1890-ig Tanítóképezde is működött a Kollégium intézményeként. 1902-től Nőnevelő Intézete (Nátus) is volt az Iskolafenntartónak, amely ha szerkezetileg nem is, de szellemileg mindenképpen a Kollégiumhoz tartozott. Feltédenül vissza kell térnünk azonban a gimnáziumi tantervek kér­déséhez. Tájékoztatást adva arról, hogy mit is tanítottak a legnépesebb ta­gozatban a gimnáziumban. A dualista kor kezdeti időszakában az érettségi tárgyai, a latin, a számtan és a magyar voltak. Később a történelemmel s a

Next

/
Thumbnails
Contents