Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 29 németmároki plébános azt írja jelentésében, hogy tehetetlen, a „fennforgó körülmények teljes passzivitást javasolnak”, bár a püspök buzdítja, hogy ha a viszonyok megváltoznak, tegyen meg mindent, „nehogy mások megelőzzék.”152 De a legcsúfosabb kudarcot a bicsérdi plébánosnak kellett elszenvednie, aki a helyi szerb parancsnok tiltása ellenére is megpróbálta összehívni az asszonyokat, de az összejövetelen senki sem jelent meg, mivel a nők egyszerűen kinevették, nevetségesnek tartván választójogukat s hallani sem akartak róla.* 163 A női szavazatok nagy súlyát mutatja, valamint azt, hogy az egyházi körök ezzel mennyire tisztában voltak, hogy gyakran még az olyan tisztán vallási, mindenféle egyébtől mentes szervezeteket, mint az oltáregylet, ró- zsafüzér-társulat, Jézus Szíve Társulat is bevonták a politikai csatározásokba. Bár a püspök körlevelében kijelentette, hogy a templomokban ne agitáljanak, Martinovich páter mégis megtette ezt a székesegyházban, nem is eredménytelenül: „Nagy hallgatóság, sok nő — gondot adnak majd a sociáldemokratáknak!” — írja Visy naplójában.164 165 166 Bár a székesfehérvári Keresztény Nők Szövetsége vallástól függetlenül minden hívő nőt felszólított az összefogásra, nem értesülünk róla, hogy területünkön más egyházak is folytattak volna hasonló agitációs munkát. Ilyen hozzáállásuk okát abban kereshetjük, hogy csak a katolikus egyház rendelkezett politikai törekvéseit megjelenítő politikai szervezettel, amelyben a más vallásúak nem rendelkeztek befolyással — bár az Országos Keresztényszocialista Párt próbált a nem katolikusokkal is kapcsolatot létesíteni, de nem sok sikerrel155 — így számukra a női szavazatok megszerzése nem bírt olyan jelentőséggel. A keresztény sajtó Az 1918. évi II. néptörvény elvileg kimondta a teljes sajtószabadságot és eltörölt minden cenzúrát.156 Ez óriási fellendülést hozott a sajtóéletben, mely a zűrzavaros időszak miatt amúgy is fokozott szerepet játszott a politikai-ideológiai harcokban. Területünkön ez még intenzívebben érvényesült, a megszállás egész időszakában rendkívüli sajtóvirágzást tapasztalhatunk. Soha előtte és utána nem jelent meg annyi és oly sokféle újság, annak ellenére, hogy a sajtó munkáját mindvégig súlyos akadályok — papírhiány, szerb cenzúra, szállítási és anyagi gondok, sztrájkok stb. — nePPL. 693/1919. sz. 163 PPL. 628/1919. sz. 164 PKL. Visy. 1919. január 2. 165 Gergely, 1977. 93. p. 166 Juhász Nagy, 1945. 386. p.
