Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zábori László: Egyházpolitika Pest megyében (1950-1989)
118 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) len és Vácott pünkösdhétfőn tartották az első áldozásokat, ami már „tűr- heteden kihágásnak” számított. Az egyházügyi főelőadó a váci püspököt kérte fel, vonja felelősségre „vétkes” papjait. 6 Ingatlanok, pénzügyek, sajtó Habár új templomokat, plébániákat, s más egyházi épületeket a korszakban nem építettek, az épületek fenntartására, karbantartására természetesen szükség volt.46 47 Az építési, felújítási engedélykérelmeket nem csupán a helyi tanácshoz, de a megyei egyházügyi tanácsoshoz is be kellett nyújtani. (Miközben természetesen a helyi tanács is továbbküldte a beadványt a megyei tanács építési osztályához.) Nagyobb összegű beruházás esetén a megyei tanács elnökének, illetve az ÁEH hozzájárulására is szükség volt. (A megyei egyházügyi hatóság templomok, lelkészlakások felújítása elé általában nem gördített akadályt, legfeljebb azt kötötte ki, hogy a munkálatokat az egyház saját pénzügyi forrásai terhére köteles elvégeztetni.) Időnként adódtak komoly problémák az egyházi ingadanok tulajdonjoga körül. 1956-ban a nagykátai tanács községi kezelésbe vett egy egyházi házingadant, azt rendbe is hozatta, majd egy nem egyházi személy számára kiutalta. A helyi református egyházközség tíltakozott, s Csala László egyházügyi tanácsos a református felekezet javára döntött! Ugyanis az állam és a református egyház közöttí megállapodás értelmében egyházi személyek szolgálati lakásai nem kerültek állami tulajdonban. így most a nagykátai tanácsnak a kérdéses lakóingatlant — „megfelelő pénzügyi elszámolás megejtésével” — az egyháznak vissza kellett adni.48 Taksony községben földrengés miatt megrongálódott a katolikus templom, s a helyi egyházközség azt kérte az egyházügyi tanácsostól, hogy új helyen (a régi temető helyén) építhessenek egy új templomot. Ehhez azonban sem az helyi tanács, sem pedig az egyházügyi tanácsos nem járult hozzá. Csakis a régi, megrongálódott templom helyreállítását engedélyezték. Ceglédbercel községben a helyi katolikus egyházközség 1950-ben, de még az állam és a katolikus egyház közötti megállapodás megszületése előtt, „ellenszolgáltatás nélkül” felajánlotta az egyházi ingadanokat az állam javára. Ez a túlbuzgóság azonban most visszaütött: az egyház, a megállapodásra hivatkozva, kérte az ingadanok vételárának utólagos kifizetését, csakhogy mivel a „felajánlás” annak idején az állam-egyház megálla46 PmL. XXIII. 23. 2. dob. Csala László egyházügyi főelőadó jelentése az ÁEH-nak. Szám nélkül. 47 1955 elején a „nagymarosi dolgozók” az egyházügyi előadóhoz fordultak, kérve őt, engedélyezze számukra templom építését. A helyi pártszervezet és a tanács is pártfogolta a kérelmet. PmL. XXIII. 23. 3. dob. III-l/1955. sz. A nagymarosi dolgozók kérelme 1955. március 1. 48 PmL. XXIII. 23. 4. dob. VIII-l/1956.sz.
