Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 23

Vidéken is megindult a szervezkedés. December 29-én a Keseríts Ferenc plébános ténykedése folytán buzgó katolikus társadalmi életet élő Mohácson122 alakult meg a keresztényszocialista párt pécsi szervezők aktív közreműködésével, a nemzetiségi és felekezeti összefogás szép példájaként, magyarok, németek, sokácok és szerbek, katolikusok, reformátusok és görögkeletiek részvételével. A szónokok külön szóltak minden társadalmi réteghez. Természetesen a beszédek legfőbb jellemzőjének itt is a szociáldemokraták szidalmazását tekinthetjük, de a gyűlés lefolyása mégis sokkal higgadtabb volt, mint Pécsett. A párt elnökévé Kiszely Andor tanítót választották meg - kinek büszkesége, hogy működése folytán „a sokácok jó magyarok” lettek —, két alelnöknek pedig Prakatur Tamás ügyvédet és Schmidt Károly gyógyszerészt.123

A két gyűlés szónoklatait összehasonlítva szembetűnik, hogy — amellett, hogy az utóbbin a földreformot is követelték, amelyről Pécsett nem esett szó, bizonyára a városi hallgatóságot ez nem érintette és érdekelte túlzottan — Mohácson már szinte ellenforradalmi hangokat is hallunk. Ruzsinszky Béla, aki egy héttel korábban még csak az alkoholizmus ellen szónokolt, itt már nyíltan a Magyar Nemzeti Tanácsot támadta: „A keresztényszocializmustól nem áll távol sem a demokrácia, sem a szociális fejlődés, sem a köztársaság, de a hadimilliomosok pénzén alakult budapesti Nemzeti Tanáccsal nem rokonszenvezhetünk, mert az meghamisította a népakaratot. A köztársasággal csak az osztrák nyűgtől szabadultunk meg, de nem lettünk szabadok, mert férgek rágják a nemzet testét. Nem lehetünk bizalommal a mai kormányzat iránt, mert az nem áll olyan szilárd alapon, mint aminőn a keresztény pártok állanak. Az országnak a veszedelembe rohanó szekerét meg kell állítani.” Bizonyára nem-véletlen ez a hirtelen változás, véleményem szerint az országos párt egyre inkább az ellenforradalom irányába tolódó politikájának124 tükröződését kell látnunk benne.

Az egyházmegye egyéb részein nem tudunk ilyen nagyarányú szervezkedésről, bár a korábbi keresztényszocialista mozgalom a vidékre is kiterjedt.125 Csak annyiról értesülünk, hogy Baranyaszentistvánon virágzó katolikus népszövetségi csoport működött,126 a rácmecskei elemi népiskola tanítói kara egyöntetűen belépett a pártba,127 a szlavóniai Petrijevcin a helyi népes szociáldemokrata csoport ellensúlyozására próbáltak kereszPPL. Esp. Mohács.

Dunántúl\ 1918. december 31. 2-3. p.

Gergely, 1977. 90-91. p.

Dunántúl\ 1918. november 24. 3. p.

PPL. Esp. Dárda.

PPL. Tanf. 132/1919. sz.