Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 23 Vidéken is megindult a szervezkedés. December 29-én a Keseríts Ferenc plébános ténykedése folytán buzgó katolikus társadalmi életet élő Mohácson122 alakult meg a keresztényszocialista párt pécsi szervezők ak­tív közreműködésével, a nemzetiségi és felekezeti összefogás szép példá­jaként, magyarok, németek, sokácok és szerbek, katolikusok, reformátu­sok és görögkeletiek részvételével. A szónokok külön szóltak minden tár­sadalmi réteghez. Természetesen a beszédek legfőbb jellemzőjének itt is a szociáldemokraták szidalmazását tekinthetjük, de a gyűlés lefolyása mégis sokkal higgadtabb volt, mint Pécsett. A párt elnökévé Kiszely Andor taní­tót választották meg - kinek büszkesége, hogy működése folytán „a soká­cok jó magyarok” lettek —, két alelnöknek pedig Prakatur Tamás ügyvédet és Schmidt Károly gyógyszerészt.123 A két gyűlés szónoklatait összehasonlítva szembetűnik, hogy — amel­lett, hogy az utóbbin a földreformot is követelték, amelyről Pécsett nem esett szó, bizonyára a városi hallgatóságot ez nem érintette és érdekelte túlzottan — Mohácson már szinte ellenforradalmi hangokat is hallunk. Ruzsinszky Béla, aki egy héttel korábban még csak az alkoholizmus ellen szónokolt, itt már nyíltan a Magyar Nemzeti Tanácsot támadta: „A ke­resztényszocializmustól nem áll távol sem a demokrácia, sem a szociális fejlődés, sem a köztársaság, de a hadimilliomosok pénzén alakult buda­pesti Nemzeti Tanáccsal nem rokonszenvezhetünk, mert az meghamisí­totta a népakaratot. A köztársasággal csak az osztrák nyűgtől szabadul­tunk meg, de nem lettünk szabadok, mert férgek rágják a nemzet testét. Nem lehetünk bizalommal a mai kormányzat iránt, mert az nem áll olyan szilárd alapon, mint aminőn a keresztény pártok állanak. Az országnak a veszedelembe rohanó szekerét meg kell állítani.” Bizonyára nem-véletlen ez a hirtelen változás, véleményem szerint az országos párt egyre inkább az ellenforradalom irányába tolódó politikájának124 tükröződését kell lát­nunk benne. Az egyházmegye egyéb részein nem tudunk ilyen nagyarányú szer­vezkedésről, bár a korábbi keresztényszocialista mozgalom a vidékre is ki­terjedt.125 Csak annyiról értesülünk, hogy Baranyaszentistvánon virágzó katolikus népszövetségi csoport működött,126 a rácmecskei elemi népisko­la tanítói kara egyöntetűen belépett a pártba,127 a szlavóniai Petrijevcin a helyi népes szociáldemokrata csoport ellensúlyozására próbáltak keresz­PPL. Esp. Mohács. Dunántúl\ 1918. december 31. 2-3. p. Gergely, 1977. 90-91. p. Dunántúl\ 1918. november 24. 3. p. PPL. Esp. Dárda. PPL. Tanf. 132/1919. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents