Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete Csaba: Az erdélyi Ágenda és az éneklés
Fekete Csaba: Az erdélyi Agenda és az éneklés 87 tizenkilenc perces imádságnál. Télidőben (fűtetlen templomban). Megpödrötte bajszát az ifjú Timóteus, huszonhárom perc múltával mondott áment imájára. Nyúlik az ima, terjengős a prédikálás. Sok lelkésznek hirdetésre kell tíz perc. Aktív éneklésre mindezzel csökken az idő. Hosszú az istentisztelet (éppen nem a sok éneklés miatt)? — elmarad még két énekvers orvoslásul. Csak ideális istentiszteleten nem passzív tíz percnél tovább a református gyülekezet. Ünnepélyes (elnyújtott) alkalommal még kevesebb az ének.22 Az istentisztelet tizedrészére, huszadrészére csökken az aktiv részvétel. A legtöbb éneket soha nem énekli végig a gyülekezet. Például a 278. énekünket. Nagy Károly püspök néhány évvel az Agenda megjelenése előtt már óvott: „Vigyázzatok! — Kedves híveim, amely népnek ajkán elnémul az ének, az halálra van ítélve. Ahol az éneknek csak egy-két versét énekli legtöbbször unottan a kántor, ott akármennyién legyenek a templomban, megkezdődött a haldoklás. Csak ahol lelkesen végigénekli az egész gyülekezet az egész éneket, s így a hívők lelkén végéigmegy a benne rejlő igének teljessége, csak ott érezteti az ének a maga teljes erejét és áldását.”23 Orgonálás és esztétika Nyugodt zavartalanság... E református liturgiái eszményt találjuk nyomtatásban. Ellentmondásokban itt sem szűkölködünk. Hozzá nem értő orgonálás ellen is van követelmény az ERA lapjain. Van intonálásra vonatkozó előírás is. Ez rangosabb a magyarországinál, amely megalkotta az elnyújtott éneklés idején az első sor egy szólamra való eljátszásával a zavartalanság normáját. Nem átallótta, hogy egyben minden más zeneibb megoldást tilalmazzon. A nyugodt menetű istenes szóhömpölygés református eszményét valóban zavarhatja a rangos egyházi zene fegyelme s a katharzisélmény. Esztétikai hatások mégis szükségesek, ez átüt a hangszer féltékeny begettózásán: Az egyházi beszéd mesterségének normái közül az ars rhetorica nem hiányzik. Gonddal fogalmazott meg jól előadott prédikáció esztétikai igényességének sötét kontrasztja a szépséget mellőző éneklés és orgonálás. „Az orgonát, amelyet a mi egyházunk hosszú időn keresztül kizárt templomainkból, ne becsüljük túl sokra. De ha már használjuk, ne 22 Háromórásra elnyúlt istentiszteleten összesen három énekvers eléneklése magától értetődő. Ld. lAkés^egyesükt, 1996. Több százkilencven, kétszázöt perces alkalmat megéltem, ahol a gyülekezeti éneklés nem érte el a nyolc percet. A vontatott tempó nem kedvez másnak, amint az ErA és a IRT, továbbá az Agenda által példaként megnevezett 1 -2. vers szemlélteti. 23 Cluj-Kolozsvár, 1923. szeptember 23. Református egyházi énekeskönyv az Erdélyi Református Egyházkerület használatára. Kizárólagosan kötelező használatra megállapított kiadás. V. p.)
