Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNY - Inzsöl Richárd Péter: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében
30 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) A csornai vizitáció szomorú következménye, hogy — mivel annak rendelkezéseit még csak elvi szinten sem tudta magáévá tenni, főleg az eleinte még a mindennapi életben is megmutatkozó gyakorlati változtatásait sem tudta elfogadni — Sülley Máté fiatal, 36 éves rendtag 1855. november 21-én Gyöngyössynek írt megható levelében a rendből való távozását és a győri egyházmegyébe való átengedésének a kieszközlését kéri. Ezt a kérvényt a prépost 1855. december 7-én továbbította a prímásnak,46 47 hozzátéve, hogy ő ehhez nem adja beleegyezését. Sülley ügyének a végére majd csak Szenczy Imre prépost tett pontot, amikor 1859. február 13-án írt levelével a rendből az egyházmegyébe elbocsátotta Sülleyt.48 Gyöngyössy Pál prépost életének az utolsó éveiről nem sokat tudunk. Kora és az átélt, emberpróbáló idők bizonyára igen megviselték, és betegen halt meg 1857. március 18-án Csornán, életének 78. évében. Halálával lezárulni látszik egy olyan korszak, melyben a szerzetesrendek, így a premontreiek, eredeti alkotmánya szerinti „demokratizmus” szinte teljességgel korlátozva volt a közösségben, nemcsak az uralkodó és az akkori politikai szellem által, hanem az idős és rugalmatlan felfogású prépost személyének a megváltoztathatatlansága miatt is. Gyöngyössy, aki „a prépost- ságban lévő templomokat és rendházakat, úgyszólván romjaikból emelte ki, Csornán 10000 kötetből álló csinos könyvtárt alkotott, az őslevéltárt sajátkezűleg rendezte s a gondjai alatt állott két gymnasiumot szakbeli könyvekkel felszerelte”,49 ifjúkorának - a 19. század első negyedének — a gyermeke, aki egy megrögzült elöljárói ideált hozott és hordozott magával egész életében, s amelyen haláláig nem tudott változtatni. Halálakor — 1857-ben, vele együtt — 39 tagja volt a csornai prépostságnak, akik közül 26-an Gyöngyössy rendfőnöksége alatt léptek a rendbe, s akik a legidősebb rendtagként elhunyt prépost után joggal várhattak egyfajta változást, új és lendületes rendi élet elindulását. Szenczy Imre prépostsága (1858-1860) Szenczy Imre rendfőnöksége idejéből, annak rövidsége miatt, kevés levéltári és egyéb forrásunk van. Jellemére, működésére, személyiségére a fentiekből könnyen következtethetünk, így csak röviden utalunk a két éves prépostsága alatti belső rendi életre. Szenczy (keresztnevén: József) Imre 1798. július 8-án született Szombathelyen. Középiskolai tanulmányait szülővárosa premontrei gimnáziumának első osztályában végezte 1809-14 között, majd 1814. október 16-án lépett be a Csornai Premontrei Kanonokrend tagjai közé, utolsóként az 181646 PL. Cat. 22. 3. cs., 5. lev. 47 PL. Cat. 22. 3. cs., 7. lev. 48 PL. Cat. 22. 3. cs., 30. lev. 49 SziNNYEl JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. IV. köt. Bp., 1896. 72-73. has.
