Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNY - Inzsöl Richárd Péter: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében
A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete 7 az összeírása, ' amely akkor az egész rendet 30 tartományra, ún. árkáriára osztotta, melyek közül a magyar cirkária a huszonötödik volt. (A tartományok neve a latin „circa” = „őrzés” szóból eredeztethető.) A 18. században a rend fokozatos megszüntetése Európában II. József említett rendeletéivel kezdődött. A francia forradalom minden monostort felszámolt, nemcsak Franciaországban, hanem Itáliában és Belgiumban is, amelyek francia alapítások voltak, így végül az egész rendben mindössze 9 monostor kerülte el a teljes eltörlést. A 19. században a függedenné vált Belgiumból indult el a rendi újjászületés. Averbode, Grimbergen, Park, Postel, Tongerlo apátságainak erősen monasztikus beállítottságú közössége azonban nem talált kapcsolatot az eredeti életformától nagyban elszakadt osztrák-magyar kanóniákkal. így a 19. században különféle irányzatú csoportok jöttek létre, melyek közül a két legfőbb: a szigorúbb, kontemplativ jellegű brabantiak (Belgium, Hollandia) és a tevékeny, lelkipásztorkodásban és főleg tanításban elkötelezett osztrák, cseh és magyar apátságok. Nemcsak a generális apát hiányával összefüggő jogi egység hiányzott, de a lelki egység is sok-sok kívánnivalót hagyott maga után. A 19. század közepére megnőtt a jelentősége a főleg Belgiumot magában foglaló brabanti árkáriának, amelyhez a francia forradalom által eltörölt, de 1834-ben visszaállított Averbode és Grimbergen, a két évvel később felélesztett Park és Postel, valamint az 1838-ban újraindult Tongerlo apátságok tartoztak. Ezekben a rendtagok legnagyobbrészt plébániai lelkipásztorkodással foglalkoztak, illetve a visszaállításától fogva Tongerloban végezték teológiai tanulmányaikat az összes belga apátságok növendékei. Ezek az apátságok 1850-ig — mivel generális apát nem volt — egy Brüsszelben élő apostoli vizitátor, bizonyos Mgr. Thomas Francois Corselis joghatósága alatt közvedenül a Szentszéknek voltak alárendelve. A Habsburg Birodalmon belüli valójában egy, de nyelvterületek szerint mégis tagozódó cirkáriák jöttek létre. A cseh cirkária az egész Rendben legnagyobb létszámú apátságaival rendelkezett. Kiemelkedett Strahov (93 rendtaggal), ahol 1627-től őrizték az alapító, Szent Norbert földi maradványait, s mely óriási könyvtárával és képtárával a tudomány művelésének jelentős központja, 24 plébániájával pedig a lelkipásztori tevékenységnek kiemelkedő példája volt. Másik központnak Teplá számított (103 rendtag), mely ugyancsak hatalmas könyvtáráról, régiségtani múzeumáról és virágzó ipartelepeiről volt híres, de igen említésre méltó a teplái apátság által fenntartott német tannyelvű gimnázium is Pilsen-ben, valamint ez az apátság építette és fejlesztette ki nagy áldozatokkal a világhírű Marienbad és Karlsbad (Karlovy Vary) gyógyfürdőket is. Ide tartozott még két kisebb létszámú közösség: Zelív (36 rendtag) és Nova Rise (15 rendtag), ahol 13 13 WaefelghbM: Repertoire, VII-VIII. 1., Bruxelles, 1929.
