Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Petrőczi Éva: Francis Quarles: Emblemes - egy világhírű kép-szöveg gyűjtemény a 17. századból
Francis Quarles: Emblemes — egy világhírű kép-szöveg gyűjtemény a 17. századból Petró'czi Éva A ki a 16-17. századi Anglia, Magyarország vagy bármely más ország vallásos toliforgatóival foglalkozik, előbb-utóbb tapasztalni fogja a kritikusok fájdalmas és igazságtalan, „a visszaélés iskolája” stílusú bánásmódját e szerzőkkel kapcsolatban, legalábbis az X irodalom rövid története szintjén. John Donne-t, s még néhány szerzőt kivéve mindezeket az írókat a respublica litteraria másodrendű, másodrangú állampolgáraiként kezelik. Hogy egy időben közeli példát említsek: Andrew Sanders „Az angol irodalom rövid történeté"-ben, a „Metafizikus vallásos költők" címet viselő fejezetben hasznos információk közöl ugyan Francis Quarlesról, de — szokás szerint — lenéző végkicsengésű értékeléssel: „Francis Quarles Lmblemes Divine and Morali (1635) c. műve volt a korszak legnépszerűbb versgyűjteménye. Quarles (1592-1644) képírója (tulajdonképp képírói), ahol a protestáns felfogás lehetővé tette, jezsuita emblémakönyvek illusztrációit vette át, s csupán a kiábrándítóan gyalogos [disappointingly pedestrian] kísérőversek voltak eredetiek.. A „gyalogos” üres és félrevezető jelző, különösen, ha elég türelmünk van ahhoz, hogy felderítsük a Quarles-emblémák intellektuális hátterét. Az út először nem Rómába vezet, hanem Németországba, elsősorban a pfalzi választófejedelmek fővárosába, Heidelbergbe. Quarles ugyanis először itt kapott leckét emblematikus gondolkodásból és érvelésből 1613-ban, amikor Elizabeth Stuart hercegnő pohárnokainak egyike volt, V. Frigyes választófejdelemmel tartott, pompás és színpadias esküvői ünnepségeinek alkalmából. Ezt az eseményt a kor minden jeles költője megénekelte, köztük John Donne is „Epitalamion vág)/ esküvői ének Lady 1 SANDERS, ANDREW: Hie Short Oxford History of English Literature. Oxford, 1996. 201. p.
