Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bartusz-Dobosi László: Az indiánok lelkéről
Bartusz-Dobosi László: Az indiánok leikéről 51 A gyarmatosítók, hogy kegyetlenkedéseiket igazolják, a kereszténység terjesztésének leplével takaróztak. Odáig mentek, hogy hálaadó szentmiséket mondattak egy — egy mészárlás után! A helyzet fonáksága abban rejlik, hogy míg egyfelől nem tartották embereknek az indiánokat, s ezt fennen hangoztatták, addig másfelől, hogy gazságaikat leplezzék, a „szerencsétlenek” keresztény hitre való megtérítésének kényszerítő erejére hivatkoztak. E két viselkedésmód között áthidalhatadan szakadék tátong, hiszen felvetődhet a kérdés, hogy minek keresztény hitre téríteni azt, aki nem is ember?! Las Casas minden erejét és képességét a bennszülöttek ügyének szentelte, és sorsuk enyhítésére törekedett. Valamikor 1510 táján pappá szentelték, s a Kubát leigázó spanyolok lelkipásztora lett. Ezzel szinte egy időben harcot indított az encomienda (kiajánlás) intézménye ellen. Amíg ui. Izabella királynő élt, a gyarmatosítók nem merték nyíltan bevezetni a rabszolgaságot, hanem helyette a kormányzó úgymond kiajánlotta az indiánokat a telepeseknek, akik gyakorlatilag rabszolgaként bántak velük. Ha „elfogytak”, lehetett újakat igényelni.3 Ráadásul a burgosi törvények (1512), amelyeket az indiánok és a konkvisztádorok ill. a spanyol állam viszonyának kérdésében hoztak, Palacios Rubios nézeteit tükrözték, amely „szerint a spanyol király pápai felhatalmazás, pápai ajándék alapján rendelkezik az Újvilág és lakói felett. Ha ezek önként alávetik magukat a királynak, békében kell hagyni őket, de ha ellenállnak, igazságos háborút kell ellenük indítani. Alávetésük elvi alapja az, hogy alacsonyabb rendű lények, „születésüknél fogva rabszolgák” (servi a natura). Bernardo de Mesa szerzetes szerint az indiánok rabszolga! állapota szellemi fejletlenségük következménye. Sajátos módon ezt földrajzi körülményekkel, pontosabban azzal magyarázza, hogy az Antillák lakói szigetlakok, és így a hold fokozott hatása alatt jellemük állhatatlanná vált”.4 Las Casas, bár minden eszközzel igyekeztek őt elhallgattatni, élete során 14 alkalommal szelte át az Atlanti óceánt az indiánok érdekében, hogy a királytól védelmet esdjen ki számukra, s hogy a fenti nevetséges érveléseket megcáfolja. Erre V. Károly uralkodása alatt nyílt a legnagyobb lehetősége, aki udvari káplánjának nevezte ki, s megbízta azzal, hogy dolgozzon ki egy békés tervet az indiánok országának fegyvertelen meghódítására. Mint „procurador des los Indios” lett a spanyol vezetés első hivatalos munkatársa az Indiákon. Las Casas 1522-ben belépett a domonkos rendbe, s öt éven át főként a tanulással és lelki életével foglalkozott. Ez alatt az idő alatt sem 3 BARTUSZ-DOBOSI LÁSZLÓ: Jezsuiták és conquistadorok harca az indiánokért a XVII-XVIII. században. Bp., 2001. 99. p. 4 WtTTMAN TIBOR: Latin-Amerika története. Bp., 1971. 58-59. p.
